Folia Historica 35. (Budapest, 2020)

UTOLSÓ FELVONÁS - IV. KÁROLY KORONÁZÁSA. KIÁLLÍTÁSI KATALÓGUS - Gödölle Mátyás: „Történelmi festmény élőben" - IV. Károly 1916. évi koronázásának ábrázolásai

hogy ezek milyen súlyos feladatok elé állították a mai művészeket. Ismét bizonyíték a mellett, hogy ne nagyon higy- jünk a művészet területén olyan fejlődésben, melynek egyes lépcsőin különböző korok művészei állnak. Mit fejlődött 50 év alatt egy azonos téma megoldása? Semmit."35 36 (10. kép) Kissé szkeptikus nézetén azért enyhít kicsit az a további megjegyzése, hogy ha egy Székely-kaliberű művész „próbálkozott volna újra a feladattal, az talált volna a jeleneteknek megfelelő új művészi hangot és for,, „36

mat.

Érdekes módon, a kortárs kritika a koronázási képek közül leginkább Iványi- Grünwald Béla - sajnos általunk nem ismert - két festményét (Kát. 16.25-26.) emelte ki, amelyeket szintén a már említett Ernst Múzeum-beli, 1917-es koronázási kiállításon mutatott be. „A kardvágás két vázlatán allegorikus alakokkal népesíti be az eget. Ez a koncepció igen merész, mert élesen ellenkezik korunknak reális művészi látásával, és azért is, mert kihívja az összehasonlítást a klasz- szikus művészet emlékezetes alkotásaival. Iványi-Grünwald legyőzi mind a két nehézséget. Festés közben kétségkívül Tintorettora gondolt: de szabadon, frissen, egyéniesen dolgozza fel reminiszcenciáit."37 A szimbolikus aktusok allegorikus megjelenítése egy kortárs esemény ábrázolásánál kétség kívül szokatlan volt a korszakban és mintegy 150 évvel azelőtti gyakorlathoz nyúlt vissza.

Sajnos a koronázásról készült festmények közül többet csak említésből ismerünk és még leírásukkal sem rendelkezünk. Kunffy Lajos már említett vázlatain kívül nincs reprodukciónk Csont Ferenc és Bednár János Koronázds-képeiről (Kat. 11.39M0.), Kemény Nándor és Kacziány Ödön Királyi esküjéről (Kát. 14.19-20.) valamint Dudits Andor, Jávor Pál és Kacziány Ödön kardvágást ábrázoló festményeiről (Kát. 16.24., 16.27-28., 16.29.), hogy csak a legfontosabbakat említsük.

Áttekintve az 1916. évi koronázásról készült eseményábrázolásokat, megállapítható, hogy ezt követően talán soha nem volt jelen ennyi művész Magyarországon egy esemény megörökítésére. A különböző korú és eltérő stílusú alkotók egymás mellett dolgoztak

r

10. kép

Herman Lipót: A megkoronázott királyi pár (Kát. 11.29.)

35 Herman Lipót: Székely Bertalan vázlatairól. Magyar Művészet 6. (1930) 8. sz. 513.

36 Uo.

37 Pesti Napló, 1917. szeptember 8.14.

229