Folia Historica 35. (Budapest, 2020)

UTOLSÓ FELVONÁS - IV. KÁROLY KORONÁZÁSA. KIÁLLÍTÁSI KATALÓGUS - Tomsics Emőke: Képkockák. A fénykép és a mozgófilm IV. Károly koronázásán

mint kellett volna, és a kópiák számát is kevesellték. Jó példaként a rivális Sascha cég Ferenc József temetéséről felvett filmjét hozták. Bár a bevétel hatvan százaléka a szerződés szerint jótékony célra ment, mivel a mozisok nagy része úgy érezte, kötelező vetíteni a filmet, és a vidéki mozisok nem ugyanolyan feltételekkel kapták a filmet, mint a budapestiek, a filmforgalmazók nyerészkedéssel vádolták a két céget.44 (22. kép) A film- forgalmazók és a mozitulajdonosok bojkottot készítettek elő a két filmgyártó vállalat ellen, amelyek 1917 februárjában Az Est hasábjain támadással védekeztek: „Ez évben közel hatvan nagy magyar képet készítettünk, a hazai irodalom jeleseinek munkáit filmesítettük meg, és ezek után - halálra ítéltek minket. Gyári produkciónk ellen bojkottot szerveznek, mert úgy mondják, drágán adtuk a koronázási filmet. Ezzel szemben a valóság az, hogy a film eddigi forgalmából hatvanezer korona jut hadi jótékony célra, és a két gyár keresete a legminimálisabb, a mozisok nagy átlaga 12-20 fillérért játszotta méterét a képeknek. A bojkott-mozgalomnak egészen más indítéka van."45 A két gyár igazgatója szerint a bojkott-terv oka egy másik bojkott, a kormány által hirdetett filmbehozatali tilalom, ami ellen, a mozik csődjétől tartva, állást foglaltak a filmkölcsönző vállalatok, élükön a legnagyobbal, a tilalom miatt nagy filmgyár alapítására készülő Projektograph-fal. Fodor Aladár és Uher Ödön filmgyártóként a hazai film védelmeként fogta fel a filmbehozatali tilalmat, és nem csatlakozott a kormányintézkedés elleni mozgalomhoz. Végül a koronázási filmet forgató két vállalat meghátrált, a háborúságnak Fodor Aladár és Uher Ödön szaklapokban közzé tett, a szakma által megenyhüléssel és jóindulattal fogadott magyarázkodó és elnézést kérő nyilatkozata vetett véget.46 A IV. Károly koronázásáról forgatott film karrierjét a forradalmak állították meg. A Magyar Filmintézet az öt megmaradt kópiából 2005-ben restaurálta és digitalizálta a filmet, amely 20. századi történelmünk egyik értékes és bárki számára hozzáférhető dokumentuma lett.47 Az utolsó magyar koronázást bemutató, Az utolsó felvonás című kiállítása számára a Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Filmarchívum együttműködve 2016-ban magyarázó feliratokkal látta el a filmet, amely végigvezeti a nézőt egy középkori szertartás stációnak jelentős részén, felvonultatva a Ferenc József-kori és az azt követő időszak még hatalomban lévő vagy a hatalom felé tartó notabilitásait.48 A képsorokon Tisza István miniszterelnökön kívül feltűnik egyik fő ellenfele, ifj. Andrássy Gyula gróf, Esterházy Móric gróf, a következő kormányfő, Károlyi Mihály, a későbbi köztársasági elnök, Horthy Miklós, a király nélküli királyság kormányzója, egyik miniszterelnöke, Bethlen István, Erzsébet főhercegnő, a tragikus sorsú Rudolf trónörökös leánya, a boldoggá avatott Batthyány-Strattmann László herceg, de Ferdinánd bolgár cár és Ahmet-Hikmet-Muftuoglu költő, török konzul is. Hosszasan lehetne sorolni a jelentős és kevésbé jelentős neveket, és számba venni azokat a történelmi eseményeket, személyeket, amelyekhez a pompás díszmenetben felvonult öltözetek köthetők.

44 Pressburger Arnold: A koronázási film és a szaksajtó. Mozihét 3. (1917) 3. sz.

45 Az Est, 1917. február 1. 4.

46 Mozihét 3. (1917) 55. sz.

47 Perjést Zsuzsa: „Esküszik a király!" IV. Károly koronázása Budán: 1916. december 30. http://www. fihnkultura.hu/regi/2006/articles/essays/eskuszik_a_kiraly.hu.html (letöltés 2016. nov. 13.)

48 A film analitikus változatának vágója Kurutz Márton, szerkesztője Tomsics Emőke volt.

214