Folia Historica 35. (Budapest, 2020)

II. KÖZLEMÉNYEK - Vasvári Zoltán: Együd Árpád perőcsényi néprajzi gyűjtéséről

Szabó Lajosné (három felvétel 1978. 07.03-áról):

1. Ezernyolcszázhatvanötben születtem..katonadal

2. Perőcsényi kultúrajtó nyitva van...-népdal

3. Perőcsényi híres jányok...- népdal

Az Együd Árpád hagyaték digitális hangzóanyag adatbázisa

http://www.smmi.hu/egyud/index.php

Perőcsényi adatközlők: Együd Árpád, Együd Irma, Együd Istvánná, Együd János, Együd József, Molnár Jánosné, Szabó Géza, Szabó Gézáné, Szabó Józsefné, Szabó Lajos, Szabó Lajosné

Együd Árpád legfontosabb művei- Somogyi népköltészet. Gyűjtötte és szerkesztette Együd Árpád. Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága, Kaposvár 1975. 511 p. 6 térkép + 2 hanglemez melléklet (Somogy néprajza 1.)- Kaposváron megverték a rézdobot. Száz somogyi népdal. Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága, Kaposvár 1981.100, (4) p.- Népi sportszerű játékok Somogybán. In: Somogyi Múzeumok Közleményei 4. Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága, Kaposvár 1981.95-126. p.- Szántódpuszta és környéke szájhagyománya. SIOTOUR. 1985.116. (1) p. (Szántódi Füzetek 12.)

Egy csak Perőcsényben fennmaradt népszokás: a tebefa

A tebe vagy tebefa (életfa) fából készült, 60 cm magas, kb. 200 db aranyozott, ezüstözött dióval és szalagokkal díszített rituális tárgy. Fontos szerepet játszott a családi kapcsolatok és a leánykérés ajándékozással való kifejezésében, megerősítésében. Az életfa jelképe. Ajándékozási szokásként más helyeken a 19. század végén kiveszett, egyedül Perőcsényben maradt meg az 1920-30-as évekig. T. Papp Zsófia és Tarján Gábor talált adatot arra, hogy korábban Perőcsényben is élő fa lehetett a tebe.13 A tebekészítés és -küldés szokása az 1930-as évek után aktívan kollektív folklór jelenségből passzívan kollektívvé változott. De a szokás ismerete, hagyománya sohasem merült feledésbe. Tudását az idősebbek mindig továbbadták a fiatal nemzedékeknek. Revivalként napjainkban is elevenen él a faluban, eredeti rituális tartalmát jobbára elvesztve, sokkal inkább a falu- közösség identitásának kifejezőjeként, erősítőjeként és turistacsalogató idegenforgalmi látványosságként.

A tebefa először lakodalmi ajándék, a rítus része lehetett, később a népszokásban szereplő szerelmi ajándék, a legutóbbi időkben pedig a családok közötti komaság, tisztességtevés, a barátság erősítésének eszköze lett. A tebefa sajátos díszítése szimbolikus értelemre utal. A farsangi szokások elemzésekor a tebét termékenységi jelképnek tartják.

13 T. Papp Zsófia - Tarján Gábor: Egy rítustárgy funkcióváltozása. A perőcsényi „tebefa". Etnographia 89. (1978) 4. sz. 602.

166