Folia Historica 35. (Budapest, 2020)

I. TANULMÁNYOK - Istenes Mónika: A „Fáklyás-ügy". Bauer Sándor önégetése

felszólításának nem tett eleget, nem igazolta magát. A határőr által készített fényképen egy kb 20-22 éves fiatal volt a helyszínen, aki szintén közömbösen viselkedett.

VIII. ker.-i Rendőrkapitányság hálózati jelentése szerint az eseménynél jelen volt egy olasz újságíró.

Egyoldalú adat szerint, amikor a célszemélyt a kórházba szállította a mentő, azt egy CK. Vagy DT. rendszámú kocsi követte.

20-án a Központi Katonai Kórház portáján megjelent egy személy, aki Bauert látni akarta és azt megtudni, hogy cseh vagy magyar állampolgár. Ez a személy magát a Külügyminisztérium igazolványával igazolta és elmondta, hogy neki azonnal jelenteni kell Prágában, hogy mi történt és ki a személy. ígéretet tett, hogy másnap újból visszamegy, azonban nem jelentkezett.

Bauer 19-én egész napot nagyanyjánál töltötte, aki elmondta, hogy egész nap rendkívül vidám és jókedvű volt, arról beszélt, hogy egy Zsuzsa nevű lányt feleségül vesz, többször kijelentette, hogy szerelmes."93

A vizsgálandó kérdések közé kerültek Bauer lánykapcsolatai is. Az állambiztonságiak arra az ellentmondásra szándékoztak magyarázatot keresni, hogy egy magát szerelmesnek valló, házassági szándékokat fontolgató fiú miért követ el egy nappal később ön- gyilkosságot. A tanúk egy részének fel is tettek Bauer lányismerőseire és érzelmi életére vonatkozó kérdéseket, ám a fennmaradt dokumentumok anonimizáltsága miatt nem ismert, hogy a nyomozók milyen információkra tettek szert. Az interjút adó rokonok, barátok azonban nem erősítették meg a jelentésben olvasható azon kijelentést, hogy Ba- uernek lett volna egy komoly kapcsolata vagy egy Zsuzsa nevű barátnője, akit szándékában állt feleségül venni.

Tudjuk, hogy Bauer a hozzá legközelebb álló személyeknek még csak utalást sem tett az önégetési szándékára. A nyomozás további részében nagy hangsúlyt kapott annak kiderítése, hogy voltak-e olyan személyek, akik mégis tudtak Bauer önégetési szándékáról, sőt, akik ennek esetleg ösztönzői voltak. Bár Bauer búcsúleveleiből az látszik, hogy saját elhatározásából gyújtotta meg magát, de az egyes vallomásokban elhangzott kijelentésekben utalás van afféle sejtésekre, miszerint Bauert valaki vagy valakik rávették ezen cselekményre. Ráadásul a politikai rendőrség szeme előtt ott lebegett Jan Palach néhány nappal korábbi esete is, akiről tudni vélték, hogy cselekménye nem magányos akció volt, hanem egy csoport tagjaként követte el azt. Bauer esetében is felmerült tehát a kérdés, volt-e olyan személy vagy személyek, akik rábeszélték Bauert a nyilvános önégetésre, és asszisztáltak ennek megvalósításához, esetleg létezik-e Magyarországon is egy - esetlegesen a csehszlovák csoporttal kapcsolatban álló - önégetésre szerveződő és a szocialista berendezkedés ellen ily módon tiltakozó csoport, amelynek első cselekvő tagja Bauer volt.

Az üggyel foglalkozók biztosra vették és jelentésükben rögzítették, hogy a Bauer Sándor lefoglalt füzeteiben lévő bejegyzések a fennálló rendszer szempontjából ellenséges beállítódásra utalnak, majd hozzáteszik, hogy a fiú politikai nézetei ráhatás

93 Jelentés, 1969. január 30. ÁBTL V-157854/1 72.

131