Folia Historica 35. (Budapest, 2020)

I. TANULMÁNYOK - Istenes Mónika: A „Fáklyás-ügy". Bauer Sándor önégetése

ravatalozzák fel a temetés előtt fél órával. [...] A Temetkezési Vállalat hivatalos búcsúztatója rövid búcsúztatót mondjon, utalva arra, hogy fiatalon, értelmetlenül halt meg, halála tragikusnak és sajnálatosnak tekinthető. Szülei gyásza azért mély, mert váratlanul, fiatalon dobta el életét. Semmiféle olyan körülményre, amely életútját, problémáit érinti, a beszéd nem térhet ki. Fejfája kizárólag a szokásos temetkezési feliratot tartalmazza: név, élt 17 évet." "

A nagybácsi így emlékszik vissza a temetés napjára: „Sanyit a Belügyminisztérium temettette el, a családnak egy fillérjébe sem került. A temetés teljesen zártkörű volt, csak a család vehetett részt. A menetet egész végig filmezték a rendőrök. A forgalmat is elterelték a temető elől, a 96-os busz meg sem állt a Bánkút utcánál. Minden tele volt civil ruhás és kutyás rendőrrel, még a virágbolt is. A halottasház mögött pedig egy riadós kocsi állt."90 91 92

Az előzetes terveknek megfelelően a temetés terv szerinti lebonyolítását operatív tisztekkel biztosították, akik létszámukat tekintve többen voltak, mint a szertartáson résztvevő, gyászoló hozzátartozók. Már a temetés előtti délutánon két tisztet küldtek a temetőbe, hogy az esetleg megjelenő újságírók, riporterek, fotósok érdeklődésére a „megfelelő válaszokat" adják. Másnap a holttestet szállító kocsit két rendőr kísérte, a temetés helyszíni biztosítására pedig tíz operatív tisztet vezényeltek ki. Emellett egy szakasz rendőrt helyeztek el tartalékként a Temetkezési Intézet igazgatóságának épületében. A temetési szertartással párhuzamosan a temető irodájából közvetlen kapcsolatot tartottak Tihanyi Sándor rendőr ezredessel, a Budapesti Rendőrfőkapitányság Politikai Osztályának vezetőjével, és folyamatosan informálták a történésekről.

Bauer Sándor ügyében 1969. január 31-én készült összefoglalóban Tihanyi Sándor megelégedéssel nyugtázta, hogy a temetés a tervek szerint zajlott, „a temetkezési intézet által kijelölt személy 4 perces búcsúztatót tartott 17 fő idősebb személy (szülők, rokonok) jelenlétében. [...] A szülők a velük folytatott beszélgetés során megértették, hogy politikailag helyesebb, ha a temetésen csak a közvetlen hozzátartozók vesznek részt. Ilyen vonatkozásban titoktartásra tettek ígéretet, s ezt be is tartották. Bauer barátai, osztálytársai a temetésről nem szereztek tudomást, közülük azon senki nem jelent meg."

Főbb kérdések és a politikai rendőrség ténykedése Bauer halála után

Bauer 1969. január 23-án bekövetkezett halála nem jelentette az ügy lezárását, sőt, a nyomozás csaknem két hónapig tovább folyt. A rendőrhatóság 1969. január 30-án kelt jelentésében rögzítette, hogy a nyomozás során eddig összegyűjtött adatok bűncselekmény megtörténtére utalnak. A szerintük megvalósult bűncselekményt azonban konkrétan nem nevezik meg. Meghatározták viszont azokat a kérdéseket, amelyeket a nyomozás további részében tisztázni kellett. Ezek a következők:

„Január 20-án a Múzeum kertben az eseménynél jelen volt tanúvallomások szerint egy kb. 40 éves férfi, aki passzívan és közömbösen viselkedett, az intézkedő rendőr

90 Javaslat, 1969. január 25. ÁBTL V-157854/1 304.

91 Elhangzott Vácz Lászlóval 2009. november 12-én készült interjúban.

92 Jelentés, 1969. január 31. ÁBTL V-157854/1 308.

130