Folia Historica 35. (Budapest, 2020)
I. TANULMÁNYOK - Istenes Mónika: A „Fáklyás-ügy". Bauer Sándor önégetése
ezek a propagandafogások átlátszóak és ezért is hatástalanok. [...] Az orvosi megállapítások szerint Bauer labilis alkatú, tudatzavarban szenvedő, beteg ember volt. Az első öngyilkossági kísérlet után hosszabb ideig tartó és gondos kezelés talán elejét vehette volna a másodiknak, talán nem. Sajnos az orvostudomány sok esetben tehetetlen bizonyos alkati sajátosságokból származó tudatzavarokkal szemben. Az orvos számára a fiú naplója és különböző régebbi vizsgálatok eredményei is ezt támasztják alá."81 Bauer Sándor önégetését szimpla öngyilkosságnak minősítették, amelynek politikai aspektusát elhallgatták. Magyarázó okaként Bauer beteges személyiségét, pszichés zavarát jelölték meg, amelyet e híradás szerint több orvosi vizsgálattal tudtak az üggyel foglalkozók bizonyítani. Mindez fikció, a politikai rendőrség koholmánya. Sem olyan korábbi, sem aktuális orvosi vizsgálat nem állt és nem állhatott a nyomozók rendelkezésére, amely Bauer pszichés patológiáját bizonyította volna. Egyetlen dokumentumot tudtak az ügygyei megbízottak felvonultatni, mégpedig az alább bemutatásra kerülő bonq'egyzőköny- vet, amelyben az orvosszakértő rögzíti, hogy Bauer kóros személyiség volt. Vajon egy halott test vizsgálatából milyen módon derülhetett ez ki? Az orvosszakértői véleményből megtudjuk a választ. A rendőrök - minden bizonnyal nem ok nélkül - a boncolást végzők rendelkezésére bocsátották az addig elkészült kihallgatási jegyzőkönyveket: „Ugyancsak a rendelkezésünkre bocsájtott iratokban található tanúvallomások - elsősorban volt tanárának tanúvallomása - alapján megállapítható az elhalt kóros személyiség fejlődése és felfedezhetők életvezetésének törései is."82 83 84 A rendőrök az addig rendelkezésre álló dokumentumok átadásával jelezték a boncoló orvosoknak, hogy az általuk készítendő jegyzőkönyvvel kacsolatos tartalmi elvárást, amelynek olvasásakor érezhető a pszichés zavar koncepció bizonyításának erőltetettsége. Ez a fent ismeretetett cikk volt Bauer Sándorról a második és egyben utolsó hivatalos információközlés az ország lakosai felé. A boncolás A Budapesti Rendőrfőkapitányság Bauer halálának napján határozatot adott ki, amelyben igazságügyi orvosszakértőket rendelt ki a holttest boncolására és a halál okának megállapítására. A kórházi kórlapkivonat diagnózisa szerint a halált a testfelszín csaknem háromnegyedére kiterjedő súlyos égési sérülések, valamint akut veseelégtelenség okozta.^1 A rendőrség - bár ismerte a kórházi kórmegállapítást - a bonctani vizsgálat elrendelését éppen azzal indokolta, hogy a halál oka ismeretlen. A határozat indoklásában utalás van arra, miszerint Bauer Sándor a látogatók által bejuttatott élelmet is fogyasztott. Ennek a megjegyzésnek alapján következhethetünk a boncolás igazi motivációjára. Úgy tűnhet, hogy az üggyel megbízott rendőrök nem hittek az égési sérülés okozta halálban, és felmerült bennük a gyanú, miszerint Bauert mérgezett étellel segítették a halálba saját családtagjai. 81 Népszabadság, 1969. január 24.4. 82 Katonai igazságügyi orvosszakértői boncolási jegyzőkönyv. ÁBTL V-157854/2 41. 83 Határozat, 1969. január 23. ÁBTL, V-157854/2 35. 84 Kórlapkivonat, 1969. január 22. ÁBTL V-157854/2 43. 127
