Folia Historica 35. (Budapest, 2020)

I. TANULMÁNYOK - Istenes Mónika: A „Fáklyás-ügy". Bauer Sándor önégetése

Ezzel a feltételezéssel egybevág a rendőrség által megadott alábbi hat kérdés, amelyekre a rendőrség az orvosszakértőktől várt választ:

A halál okának megállapítása és azt közvetlenül mi idézte elő?

A halál időpontjának megállapítása?

A holttesten lévő sérülések milyen eszköztől vagy egyéb külső behatástól keletkeztek?

A sérülések élő egyénen keletkeztek-e?

Önkezűleg vagy idegen kezűleg okozták-e a holttesten található sérüléseket?

A halált - természeténél fogva - közvetlenül a sérülés okozta-e?

A boncolásra a halál után néhány órával került sor. A boncjegyzőkönyvben a részletes kül- és belvizsgálati leírás után olvasható az egyes kérdésekre adott szakértői vélemény. Eszerint „megállapítható, hogy Bauer Sándor a testfelszín kb. 70%-ának égési sérülései kapcsán súlyos általános idegrázkódtatást szenvedett, mely a halál bekövetkezésének önmagában is oka lehetett. Arra vonatkozóan, hogy a halál bekövetkezésében egyéb tényezőknek is volt-e szerepe, a szövettani és vegyvizsgálat eredményének birtokában tudunk véleményt adni. A holttesten talált valamennyi külső sérülés és belső elváltozás égés közvetlen következménye, illetve szövődménye volt. Valamennyi külső és belső elváltozás élő egyénen keletkezett. A sérülések jellege nem nyújt támpontot annak megállapítására, hogy azok önkezű vagy idegenkezű cselekmény kapcsán jöttek-e létre."

A mérgezésre vonatkozó teória cáfolatára vagy alátámasztására szolgált az a vegyvizsgálat, amellyel az Országos Bírósági Vegyészeti Intézetet bízták meg. A Vegyészeti Intézet szakvéleménye 1969. január 31-én készült el, és az alábbiakat tartalmazta: „N.N. 8071. szám alatt megküldött személy hullarészei semminemű mérgező anyagot nem tartalmaztak. Elsősorban mentesek voltak altató-bódító, pszichoszedatív gyógyszerektől, továbbá fájdalomcsillapítóktól és alkaloidáktól. A kémiai vizsgálat fenti negatív eredménye alapján az elhunyt halála egyéb okkal magyarázható."85 86

A rendőrség gyanújára, hogy Bauer halálát mérgezés okozta, a vizsgálat nemleges választ adott. Figyelmet érdemel a vegyvizsgálat azon eredménye, miszerint Bauer szervezetében nem volt kimutatható nyugtató vagy fájdalomcsillapító anyag. Ez a megállapítás azért különös, mert a kórlap és a boncolási jegyzőkönyv szerint a fiúnál „a harmadik 24 órában - tehát a halál beállta előtt nem sokkal - fokozódó nyugtalanság lépett fel, mely miatt nyugtatószereket kapott".87 Eszerint vagy a vegyvizsgálat eredménye hibás, vagy a kórházi kórlapon és a bonq'egyzőkönyvben olvasható valótlanság. Az égési sérülések az egyik legfájdalmasabb sérülési formának tekinthetők, és a dokumentumok szerint Bauer súlyos és testének nagy részére kiterjedő égési sérüléseket szenvedett, így minden bizonnyal erős fájdalmakkal küzdött. Amennyiben a vegyvizsgálat eredménye helyes, és Bauer a kórházi kezelés alatt nem kapott fájdalomcsillapítót vagy nyugtatót, az azt jelenti, hogy a fiú szenvedéseit szándékosan nem próbálták enyhíteni.

85 Katonai igazságügyi orvosszakértői boncolási jegyzőkönyv, 1969. január 23. ÁBTL V-157854/2 41.

86 Vegyészeti Intézet vegyvizsgálattal kapcsolatos véleménye. ÁBTL V-157854/2 46.

87 Katonai igazságügyi orvosszakértői boncolási jegyzőkönyv, 1969. január 23. ÁBTL V-157854/2 41.

128