Folia Historica 35. (Budapest, 2020)
I. TANULMÁNYOK - Istenes Mónika: A „Fáklyás-ügy". Bauer Sándor önégetése
A Szovjetunió és a kisebb szocialista országok, így Magyarország között lévő függőségi viszony megszüntetésére is megvolt az elképzelése, amelyről több barát, ismerős is említést tett vallomásában. Bauer elképzelése szerint a kisebb szocialista országoknak, Magyarországnak, Lengyelországnak, Csehszlovákiának és Romániának össze kellene fogni, és létrehozni a „Közép-Európai-i független Európát",34 ahol nincsenek szovjet csapatok. A koncepció szerint, amennyiben a szövetség létrejötte után nem történne meg a szovjet csapatok kivonása, akkor a szövetségre lépő országok harccal kényszerítenék a Szovjetuniót ennek megtételére.35 A tanúvallomások egyike szerint Bauer így fogalmazott: „a szövetségnek az alapja minden országon belül a fiatalság lehet csak, mert az idősebbek politikai nézetei erősen befolyásolva vannak a vörösöktől".36 Barátja szerint Bauer „magát szocialistának tartotta, de szovjetek nélkül képzelte el az ország jövőjét".37 Több alkalommal is nemtetszését fejezte ki az általa megszállónak tartott szovjet csapatok magyarországi tartózkodását illetően, „állandóan visszatérő refrénként hangoztatta, hogy Magyarországnak függetlennek kellene lenni".38 A Kádár-kormányról azt tartotta, hogy politikailag, gazdaságilag és katonailag kiszolgálója a Szovjetuniónak, valamint olyan emberek töltenek be vezető posztokat, akik „hozzá nem értésükkel sok kárt okoztak és okoznak az országnak".39 Kádár „elvtársról" baráti körben azt is megjegyezte, hogy „1956-ban csak úgy tudott hatalomra kerülni, hogy egy pár embert ki végeztetett".40 41 A Kádár-kormány vonatkozásában azon az állásponton volt, hogy „meg kell buktatni". Ezzel kapcsolatban az volt az elképzelése, hogy forradalmat kell szervezni, fegyveres „partizán csoportokat" kell létrehozni és ezek segítségével kirobbantatni a forradalmat. Az „ellenállási csoportoknak" szánt feladat, „hogy a Magyarországon állomásozó szovjet csapatokat megtámadja, majd a kormány megdöntése és »független« állam kialakítása. Az ellenállási csoport részére történő fegyverszerzéssel kapcsolatban mint lehetőséget azt mondta el, hogy sötét helyen járőröző rendőrt, vagy más karhatalmi személyt leütni és fegyverét megszerezni."42 A Bauer-ügyben ez az egyik momentum, ahol tetten érhető a kihallgatási jegyzőkönyvek tartalmának eltorzítása. A Berger Istvánnal készült, korábban idézett beszélgetésben elhangzott, hogy a rendőrség „ellenforradalmi" cselekmény bevallását várta tőle és a többi kihallgatottól is. Mivel ez nem állt szándékukban, ezért nem is tudtak erről vallomást tenni. A jegyzőkönyvekbe tehát olyan kijelentések kerültek, amelyek nem egyeznek a valósággal, ám az üggyel megbízottak koncepciójának igazolásához szükségesek voltak. 34 Kapus József tanúkihallgatási jegyzőkönyve, 1969. január 22. ÁBTL V-157854/1158. 35 Szilágyi János tanúkihallgatási jegyzőkönyve, 1969. január 22. ÁBT, V-157854/1 176. 36 Molnár Éva tanúkihallgatási jegyzőkönyve, 1969. január 23. ÁBTL V-157854/1 207. 37 Sabján Miklós terhelt kihallgatási jegyzőkönyve, 1969. január 21. ÁBTL V-157854/1 96. 38 Berger István terhelt kihallgatási jegyzőkönyve, 1969. január 21. ÁBTL V-157854/1 118. 39 Szilágyi János tanúkihallgatási jegyzőkönyve, 1969. január 22. ÁBTL V-157854/1175. 40 Klucsik Gábor tanúkihallgatási jegyzőkönyve, 1969. január 22. ÁBTL V-157854/1 169. 41 Sabján Miklós terhelt kihallgatási jegyzőkönyve, 1969. január 21. ÁBTL V-157854/1 97. 42 Berger István terhelt kihallgatási jegyzőkönyve, 1969. január 21. ÁBTL V-157854/1 119. 112
