Folia Historica 35. (Budapest, 2020)

I. TANULMÁNYOK - Istenes Mónika: A „Fáklyás-ügy". Bauer Sándor önégetése

A Sabján Miklóssal készített interjúból azt is tudni lehet, hogy mely történet szolgáltatta az alapot az állítólagos forradalomszervezéshez. „A baráti társasággal sokszor jártunk kirándulni a budai hegyekbe, szórakoztunk, s háborúsdit játszottunk az erdőbe. Egyikünk volt a géppisztolyos, a másik a géppuskás, a lányok voltak a szanitécek, mindenkinek volt valami szerepe. Ezt - én naiv tizenévesként - elmeséltem a rendőrségen is, akik ebből azt a következtetést vonták le, hogy mi fegyveres csoportot akartunk létrehozni. Dehogy akartunk, csak bohóckodtunk."43 44 45

Mindenesetre az állambiztonságiak a fenti valótlan történetet még néhány kihallgatási jegyzőkönyvbe beleszőtték, így kreáltak bizonyítékot a fikciójukhoz.

Más tanúvallomásban az is említésre került, hogy szintén baráti körben „Bauer Sándor a politikai kérdésekről beszélve azt is kifejtette, hogy Magyarországon új pártot kéne szervezni, mert a jelenlegi párt, vagyis az MSZMP »megalkuvó«. Ezt azzal magyarázta, hogy a magyar csapatok is részt vettek Csehszlovákia »megszállásában«, vagy »lerohanásában«. Nem emlékszem pontosan, hogy melyik kifejezést használta. Beszélt továbbá Bauer Sándor arról, hogy Magyarországon egy ún. munkás arisztokrácia alakult ki, amely a munkásosztály felett, vagyis a proletárok felett élősködik és nem dolgozik. Ezeket el kell távoltani, és helyükbe a proletariátus választ olyan személyeket, akiket ők megbízhatónak tartanak."

Bauer mélységesen elítélte Csehszlovákia 1968. augusztusi invázióját és az ebben való magyar részvételt, és ezen véleményét meg is osztotta barátaival, ismerőseivel. A cseh események az egyik leggyakoribb beszédtémája volt a fiúnak. „Ebben az időben vetette fel nem egy beszélgetés alkalmával azt is, hogy helyteleníti a magyar és szovjet csapatok bevonulását Csehszlovákiába. Véleményem szerint az O elképzelése az volt, hogy a csehszlovákiai helyzet normalizálását a szocialista csapatok bevonulása nélkül kellett volna rendezni, hisz ez teljes egészében a cseh nép belügye."4’

A tanúvallomásokból kiolvasható szovjetellenes beállítódású, a hivatalos ideológiában hirdetettekkel ellentétes állásponton lévő fiúról kialakult képet tovább feketítette az állítólagos Hitler iránti rokonszenve. A Bauer politikai nézeteiről hosszasan mesélő osztályfőnöknél olvashatjuk az alábbiakat is: „Amikor VIII.-ba járt statisztikai felmérést csináltunk az iskolába, s Bauer arra a kérdésre, hogy ki a példaképe olyan választ adott írásban, hogy »Hitler«. Ekkor foglalkoztunk vele, elmondotta, hogy nagy történelmi alaknak tartja, aki kis mázolóból lett, s leigázta egész Európát, kijelentette hogy hozzá szeretne hasonlítani."46

Egyes ismerőseinek vallomásában is megemlítődik Hitler neve, ám az ő elmondásuk szerint Bauer Hitlerben nem Európa leigázóját csodálta, hanem az általa végrehajtott hadseregfejlesztés miatt tartotta őt nagyra. Ipari tanuló társa számolt be arról, hogy az „egyik beszélgetés alkalmával a II. világháború előtti időkről esett szó, amikor Bauer Sándor pozitívként értékelte Hitler hatalomra jutását. Nézetét azzal támasztotta alá,

43 Elhangzott Sabján Miklóssal 2010. január 20-án készült interjúban.

44 Wizer László tanúvallomása, 1969. január 22. ÁBTL V-157854/1 183.

45 Klucsik Albert tanúvallomása, 1969. január 23. ÁBTL V-157854/1 202.

46 Borsovszky Rudolfné tanúvallomása, 1969. január 22. ÁBTL V-157854/1150.

113