Folia Historica 35. (Budapest, 2020)
I. TANULMÁNYOK - Istenes Mónika: A „Fáklyás-ügy". Bauer Sándor önégetése
mértékben a kínai vonal. [...] Rádió hallgatására konkrét utalások nincsenek, azonban pld. a »programterveit« stílusa, hangja arra utal, hogy az Albán rádió magyarnyelvű adásait rendszeresen hallgatja."28 A kommunista tömbből az 1960-as évek elején kiközösített Albániával és a vele együttműködő, a Szovjetunióval szintén fagyos kapcsolatban lévő Kínával való szimpátia eretnekségnek számított. A füzetben említésre került Dalos György és Pór György neve is, akiket a kínai vonal követése miatt összeesküvés kezdeményezése és vezetése vádjával 1968 májusában börtönbüntetésre ítéltek. A szovjet vonaltól való elhajlásként értékelte a jelentést készítő rendőr százados Bauer noteszában talált bejegyzéseket is. „Noteszában guminyomdával kb. 10 Bao-Cetung nyomat található. [Ez Mao Cetungot jelent] Kossuth Lajos halálának évfordulóján Liberté, Egalité, Fraternité, felirat, október 23-nál pedig »Vivát« szó található. Egyik olvasónapló című füzetében verset írt, 1956. címmel. A vers tartalma, mondandója tipikusan ellenforradalmi, szovjetellenes. Követeli, hogy a szovjet csapatok hagyják el az országot. A versből az is kicsendül, hogy a változásokért az »önkénytől való megszabadulásért: a vöröscsillag lekonyulásáért« elszánt embereknek kell dacolni."29 Összefoglalva: a maoizmus iránti szimpátia, illegális rádió hallgatása, az 1956-os célokkal való azonosulás, a szovjet csapatok ittlétének bírálata, Magyar Nemzeti Kommunista Párt létrehozása, a fennálló rendszer megdöntésének szándéka, nyilas hatalomátvételről való ábrándozás volt Bauer rovásán 1969. január 20-án. Figyelmet érdemel, hogy a társadalmi rendszer megdöntésének szándéka nem csak Bauer, hanem társai esetében is felmerült gyanúként rögtön az önégetés napján. Az állambiztonságiak prekoncepciója szerint tehát több veszélyes embert kellett felkutatniuk és ártalmatlanná tenniük. A rendőrök által elkobzott iskolai füzet és notesz, sőt még annak részei, lapjai sem találhatók meg a vizsgálati dossziéban. így nem áll módunkban a fent idézettek tényét sem megerősíteni, sem megcáfolni. A politikai rendőrség ugyanakkor a fenti jelentés elkészítése utáni napon előzetes letartóztatásba helyezte és terheltté nyilvánította Bauer Sándort. A vád:izgatás 1969. január 22-én, miközben Bauer Sándort súlyos égési sérülésekkel a Honvéd Kórházban kezelték, megszülettek az előzetes letartóztatás elrendeléséről, valamint a terheltté nyilvánításáról szóló határozatok. Az indoklásban a következő olvasható: „nevezett 1969. január 20-án 13 és 14 óra között a Fővárosban a Múzeum-kertben magát benzinnel leöntötte és felgyújtotta, hogy így önkéntes tűzhalált haljon. Ezzel az volt a célja, hogy ily módon tiltakozzon a szovjet csapatok Magyarországon tartózkodása ellen, illetve tiltakozásra másokat is felhívjon. Az eddig meghallgatott tanúk vallomásából az is megállapítható, hogy nevezett barátai és ismerősei körében a Magyarországon állomásozó szovjet csapatokra, továbbá a Magyar Szocialista Munkás Pártra és a Magyar Forradalmi Munkás- Paraszt Kormányra gyalázó kijelentéseket tett. Ezt a felfogást széles körben terjesztette."30 28 Jelentés, 1969. január 21. ÁBTL V-157854/1 52-54. 29 Jelentés, 1969. január 21. ÁBT, V-157854/1 53. 30 Határozat előzetes letartóztatás elrendeléséről, 1969. január 22. ÁBTL V-157854/145. 110
