Folia Historica 35. (Budapest, 2020)
I. TANULMÁNYOK - Istenes Mónika: A „Fáklyás-ügy". Bauer Sándor önégetése
„A nyomdaipari iskolától, ahová jártam, pár sarokra volt a Politikai Rendőrség. A rendőrök dél körül egy régi Moszkviccsal jöttek értem, s este hatig bent tartottak. A Pogácsás a Pistát gyötörte, engem meg a Kassai százados. A kihallgatáson inkább lelki ráhatással próbálkoztak, pofon nem volt, bár egyszer ígértek [...] Eleinte nagyon sokszor kihallgattak, hetente többször, kétszer-háromszor is. Első alkalommal az iskolából vittek el, utána már idézés jött. A gyakori kihallgatások után jött egy hosszabb szünet a következő kihallgatásig. Anyám, aki egyébként egy türelmes ember, a végén már nagyon mérges lett, s kérdezte, meddig fog ez még tartani? A Pogácsás hadnagy volt kint nálunk, aki azt válaszolta: »Asszonyom, az aggodalom jogos, de nem akarunk még egy 56-ot.« Ezt mondta."27 Mint látjuk Bergerhez hasonlóan Sabján Miklós is utalt a kihallgatások során a rendőrök által alkalmazott lelki ráhatásra, fizikai bántalmazást is kilátásba helyező megfélemlítésre. A több órán át tartó, folytonos kihallgatásokkal és a váratlanul közbevetett kérdésekkel való gyötrés egyértelmű célja a terheltté nyilvánított fiúk kifárasztá- sa, és így a politikai rendőrség koncepciójába illő vallomás megszerzése volt. Az első információk Bauer Sándorról A legelső információ, amit az üggyel foglalkozó állambiztonságiak megtudtak Bauerról, az volt, hogy a Múzeumkertben felgyújtotta magát, hogy ilyen módon protestáljon a szovjet csapatok ittléte ellen. Van tehát egy fiatalember, aki nyíltan kérdőre vonta a szovjet csapatok Magyarországon tartózkodásának jogosságát, vagyis nyíltan rendszerellenes kijelentést tett. Ismereteik a fiú politikai nézeteiről a nap folyamán tovább bővültek. A Vácz Lászlóval készült interjúból tudni lehet, hogy az esemény napján, 1969. január 20-án délután a rendőrség megjelent Bauerék lakásán, és személyesen tájékoztatták a fiú édesanyját a Múzeumkertben történtekről. Sajnálatos módon erről a látogatásról nem maradt fent írásos dokumentum, így csak valószínűsíteni tudjuk, hogy ekkor került a rendőrökhöz Bauer néhány iskolai füzete és a notesze. A másnapi, 1969. január 21-i dátummal ellátott rendőrségi jelentés az ezekben olvasható, az ügy szempontjából jelentőséggel bíró bejegyzésekkel foglalkozik. A füzetek egyikében „Ultrabal Hazánkban" című, véleményük szerint másolás vagy diktálás során készült írást fedeztek fel, amelynek tartalmát a jelentést szignáló Benjamin Róbert rendőr százados így összegezte: „Bauer, illetve társai programként állították fel a társadalmi rendszer megdöntését, és helyében az ún. »Ultrabal« általuk elképzelt formáját javasolják bevezetni. [...] Zavarosságukat mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy nem tartják elképzelhetetlennek a nyilas hatalom átvételét. Magyar Nemzeti Kommunista Párt megalakulását, programjának részletes kidolgozását, s e mellett természetesen a követeléseket is tartalmazzák. Ezek közül a legfontosabb - ami világosan mutatja elképzeléseik zavarosságát - »az orosz csapatok hagyják el az ország egész területét, magyar-szovjet munkás-paraszt testvériség« a KGST bukik stb. [_] A tanulmányból, ill. az ott felfektetett program, főleg az albán vonalat reprezentálja, s támadja a szocialista országok együttműködését, teljes 27 Elhangzott Sabján Miklóssal 2010. január 20-án készült interjúban. 109
