Folia Historica 34. (Budapest, 2019)
II. KÖZLEMÉNYEK - Serfőző Szabolcs: Johann Nepomuk Geiger vázlata a budai királyi palota dísztermének tervezett mennyezetképéhez 1855-ből: a Vitam et saiiguinem-jelenet egy eddig ismeretlen ábrázolása
hűségének szinonimájaként szerepelnek a Vitam et sanguinem szavak egy másik, Ferenc József 1856. szeptember 23-i győri látogatásáról szóló tudósításban is: „Egy gondolat és egy érzemény hozá össze ma népünk ezreit: letenni az alattvalói tisztelet és szeretet adóját annak lábaihoz, kit a népek Istene övéinek örömére s boldogítására e nemzet szent és sérthetlen fejévé avatott fel. [... ] A szemlélő, ki nézte e népet, mely Fejedelme legmagasb közeledésének hirére egy őszinte tiszta érzettől lelkesítve önként sereglett öszve a legmagasb kiszállás helyén, - és figyelt az önzéstelen lelkesültségre, mit bennük a Császári Felség láthatására öröm idézett elő: a »vitam et sangvinem« történeti jelentősségü szavak igazságáról ma is meggyőződést szerezhetett magának."’4 A Vitám et sanguinem-jelenetet Ferenc József magyarországi htjával, pontosabban 1852. augusztus 14-i hazatérésével állította párhuzamba egy drámai költemény is, amelyet az uralkodó és Erzsébet királyné házasságkötése alkalmából mutattak be 1854-ben a bécsi Carltheaterben. A műben egy soltész és fia párbeszédeként villannak fel az osztrák történelem legnevezetesebb régebbi és közelmúltbéli eseményei. A szóban forgó két eseményt kommentáló gondolataik lényege, hogy magyarországi „diadalútja" során Ferenc József a megérdemelt szigor helyett kegyelmet és megbocsátást tanúsított alattvalói iránt, azon érdemeik miatt, amelyeket száz évvel korábban Mária Terézia iránt tanúsított hűségükkel szereztek: „Schulze: Ich seh' den 21. [sic!] September 1741. Wer ahnt, was in dem Tag Für Ostreich Großes lag? Der Tag, wo einst Maria Theresia den Magyaren Mit königlicher Rede entflammte Muth und Sinn, Daß mit gezückten Säbeln ausriefen jene Schaaren: Wir wollen kämpfend sterben für uns're Königin! Sohn: Ich aber schau' den 14. August 1852. Bekennt: Denkwürdiges lag Wohl auch in diesem Tag! Wo unser Kaiser eben von jenem Ungarboden In uns're Mitte siegvoll war wieder heimgekehrt, Und statt verdienter Strenge nur Gnade rings entboten, Erkennend im Verzeihen allein des Sieges Werth!" A díszterem - idő és pénz hiányában - végül nem megvalósult mennyezetképeinek koncepciója sajátos módon Scitovszky János hercegprímás 1857. május 4-i beszédében is visszaköszönt, amellyel a palota dísztermében az uralkodópárt köszöntötte. Szónoklatá- 54 55 54 r. L: Győr, sept. 23. Budapesti Hírlap 1856. szeptember 27. 224. sz. [2.] (1856. szeptember 23-26. között az uralkodó csapatszemlét tartott Komáromban és Budán, ezen útját szakította meg Győrben.) 55 Stainhauser von Treuberg, Ernst: Österreichs schönster Tag. Ein dramatisches Festgedicht. Wien, 1854. 26. 148
