Folia Historica 34. (Budapest, 2019)
I. TANULMÁNYOK - Miklós Tamás: Első világháborús hadifogolytábor Esztergom-Kenyérmezőn
4787 hadifogoly és 605 internált; 1916 januárjában 12.868 orosz fogoly;81 az 1917. január 1-jei állapotok szerint pedig 5640 hadifogoly volt a táborban.82 831918. január 1-jei adatok szerint 7611 fő tartózkodott a táborban.81 A nyilvántartások alapján az itt raboskodók közül 4378 fő hunyt el, akiket 7 kenyérmezői és 4 tokodi illetve ebszőnybányai temetőben helyeztek örök nyugalomra. Az esztergomi hadikórházakban elhunyt hadifoglyokat a szentgyörgymezői haditemetőben, vagy pedig a város polgári temetőiben (Belvárosi temető, Izraelita temető, Szt. Anna temető) temették el. A világháború vége és a tábor felszámolása Az osztrák-magyar hadifogságban lévők helyzete 1917-től kezdett el látványosan romlani. A háború előrehaladtával és az elhatalmasodó élelmezési krízis következtében a munkára fogott hadifoglyok helyzete is egyre rosszabbá vált. A foglyok legyengültek és alultápláltak voltak. A még egészséges, és munkaképes foglyokat megpróbálták a hátországból a háború szempontjából fontosabb területeken, például a fronton összpontosítani. Ez az elképzelés azonban csak alig volt kivitelezhető, mivel ekkor már a hátországban is csak kevés egészséges hadifogoly volt. Az 1917. évi orosz forradalom és az ahhoz kapcsolódó alapvető politikai változások is éreztették hatásukat az itt raboskodó orosz hadifoglyok között, akik egyre erősebben igyekeztek volna hazafelé. 1918. március 3-án megkötötték a breszt-litovszki békeszerződést, amelynek VIII. pontja kimondta a hadifoglyok cseréjét, ugyanakkor a XII. pont ennek rendezését külön megállapodás tárgyává tette.84 Az Esztergomban dolgozó fogoly- munkás-osztagoknak március 7-én hirdették ki a békekötést. Az erről beszámoló újságcikk ugyanakkor optimistán megjegyezte, hogy „az orosz - osztrák-magyar békeszerződés aláíratván, a hadifoglyok mindkét részről szabadoknak nyilváníttatnak s jogukban áll hazájukba visszatérni vagy a hatóságnál történt bejelentés után Magyarország területén letelepedni".85 Azonban a valóságban ez még nem jelentette a hadifoglyok szabadon bocsájtását és repatriálását, ugyanis az jelentős munkaerő-kiesést okozott volna háborús gazdaságban. 86 Még 1918. április 12-én megjelent egy honvédelmi minisztériumi rendelet a hazaszállítás részleteiről, ez azonban csak azokra vonatkozott, akik nem katonai üzemekben dolgoztak, továbbá kimondta, hogy a hadifoglyok még nem tekinthetők szabadoknak. Azokat, akik 81 Uo. 82 ZatTcová, ]. i. m. 24.; vö. Józsa A.-Vajda A. i. m. 718-719. Utóbbi szerint 1917. január 1-jén 265 orosz tiszti, 5996 orosz legénységi állományú hadifogoly és 19 polgári internált, azaz összesen 6280 fő tartózkodott a táborban. 83 ZatTcová, ]. i m. 24. 84 Halmosy Dénes: Nemzetközi szerződések 1918-1945. A két világháború közötti korszak és a második világháború legfontosabb külpolitikai szerződései. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Bp., 1983.29. 85 Az orosz békekötés kihirdetése. Esztergom 23. (1918) 10. sz. március 10.4. 86 Fóris Ákos: Orosz hadifoglyok Magyarországon 1918 végén. In: Világháború, világforradalom, világbéke. Szerk.: Katkó Márton Áron-Krausz Tamás-Mészáros Zsófia. Bp., 2017.57-71.58. 50
