Folia Historica 34. (Budapest, 2019)

I. TANULMÁNYOK - Miklós Tamás: Első világháborús hadifogolytábor Esztergom-Kenyérmezőn

rendezkedett be. A meglévő négy kemence mellé további hat szükségkemencét építettek, ahol őrség mellett és váltott műszakban, éjjel-nappali állandó üzemmel mintegy 100 orosz hadifogoly dolgozott.42

Munkára általában azokat a foglyokat küldték ki, akik korábban is mezőgazdasági munkát végeztek, de az egyhangú és unalmas tábori élet következtében sok más foglalkozású fogoly is jelentkezett.43 Ebből kifolyólag gyakran fordultak elő olyan esetek, hogy a munkaadók minden előzetes bejelentés nélkül egyszerűen visszavitték a „hasznavehetetlennek" vagy „fölöslegesnek" ítélt hadifoglyokat a vármegyei munkabizottsághoz annak reményében, hogy helyettük új foglyokat utalnak ki számukra. Az erre vonatkozó alispáni rendelet azonban nyomatékosította, hogy a munkaadóknak számolniuk kell azzal is, hogy „elsőrendű munkaerőt csak kevés esetben lehet rendelkezésre bocsátani", valamint ily körülmények között a gazdáknak „a kiadott munkaerőkkel meg kell elégedniük és a saját érdekükben, minthogy a kicserélés nem lehetséges, azon kell lenniök, hogy a hadifoglyot türelemmel kitanítsák".44

A munkára kiadott hadifoglyok nagyságrendjét jól szemlélteti, hogy az 1916. január 1-jei adatok szerint a kenyérmezői táborban nyüvántartott 63.352 hadifogoly közül 48.895 fő (77,17%) tartózkodott a táboron kívül. A hadifogoly-munkások aránya az elkövetkező években tovább növekedett: az 1917. január 1-jei adatok szerint a hadifoglyok 91,62%-a dolgozott a táboron kívül (67.334 fő közül 61.694 fő); míg az 1918. január 1-jei adatok szerint még mindig valamivel több, mint 90%-uk volt kiadva munkára (84.072 fő közül 76.461 fő).45

Élet a fogolytáborban

A kenyérmezői hadifogolytábor lakói mind nemzetiségi, mind pedig felekezeti szempontból igen tarka képet mutattak. 1914 novemberében például az itt lévő 27.500 hadifogoly 15%-a volt lengyel, 11%-a mohamedán és tatár, 7%-a izraelita, a többi pedig orosz. A keresztény vallásúak 76%-a volt ortodox, 16%-a római katolikus, a többi pedig protestáns. Az ortodoxoknak külön pópájuk volt, aki szombatonként és vasárnaponként tartott pravoszláv istentiszteletet a hívők számára. Számukra külön barakktemplomot emeltek, amelynek díszítését is a foglyok készítették el. A Tokodon lévő katolikus lengyelek vasárnaponként templomba jártak, míg a kenyérmezői táborban fogva tartott katolikusok kéthetente hallgathattak tábori misét és lengyel prédikációt.46

A háború évei alatt a kenyérmezői hadifogolytábor egész várossá nőtte ki magát. A háború végére a tábor már 15 egységből állt és összesen 396 épületet foglalt magába. Ebből a hadifoglyok elhelyezésére körülbelül 100 épület szolgált. A legénységi állományú fog42 Einczinger Ferenc: Az Einczinger család története. Az esztergomi sütőház kétszáz éves fennállásának emlékére. Esztergom, 1935. 28.

43 Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre i. m. 313-314.

44 5813/1917. sz. Esztergom vármegye alispánjától. Tárgy: Hadifogoly munkások önkényes beszállítása. (1917. július 3.) Esztergom vármegye hivatalos lapja 15. (1917) 27. sz. július 5.162.

45 ZntTcová, ]. i. m. 23-24.

46 Az Esztergom melletti fogolyváros. Esztergom 19. (1914) 45. sz. november 8.2-3. ill. Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre i. m. 312.

41