Folia Historica 34. (Budapest, 2019)

I. TANULMÁNYOK - Miklós Tamás: Első világháborús hadifogolytábor Esztergom-Kenyérmezőn

lyok az Új táborban (Neues Lager), a Ferde táborban (Schiefes Lager), a Tartalék táborban (Ersatzlager), a Tábor csoportban (Normale Lagergruppe) és a Földkunyhó táborban (Erdhüttenlager) voltak elhelyezve.47

1916-ban A világháború képes krónikája című lap így számolt be a foglyok életkörülményeiről: „A legénység [...] barakkokban lakik. Egész kis város ez a fogolytábor. Hat arányos rész, amely kerületnek is beillik, utcákból összeállítva s az utcákat egyforma, hatalmas barakkok alkotják. Nagy hálótermekben laknak a foglyok, mellettük műhelyek: pékség, ahol a saját pékeik sütik a kenyerüket, a konyhákban saját szakácsaik foglalatoskodnak, másutt asztalosok, ácsok, lakatosok, bádogosok fúrják, faragják, esztergályozzák városuk szükséges tárgyait, cipészek, szabók a sok orosznak való csizmát, köpenyt készítik. Borbélyműhelyeik vannak, sőt olvasótermük s iskolájuk is; templomuk, külön fürdőépületeik, fertőtlenítő barakkok. [... ] Tűzoltó szervezetük is van. Tolólétrákkal, szivattyúkkal gyakorlatoznak. Minden reggel istentiszteletet tart számukra egy Bukovinából idekerült rutén pap."48

A tábor építőanyagait és a szerszámokat az Építőtáborban (Bauhoflager) raktározták, továbbá az ide beosztott hadifoglyok is itt éltek. A beteg hadifoglyok kezelésére és a járványok megelőzésére alakították ki a Kórháztábort (Lagerspital), az Elkülönítő tábort (Isolier Lager) és a Fertőző tábort (Epidemie Spital). A hadifoglyok ellátásáról a Pékműhely (Reservebäckerei) és a Gazdasági udvar (Wirtschaftshof) gondoskodott.49

A foglyok meghatározott napirend szerint éltek a táborban. Az ébresztő 5.30-kor volt, amit egy óra tisztálkodás és fél óra reggeli követett. Reggel 7 órától került sor a fürdetésre, majd 8-tól az egészségügyi vizsgálatra és a barakk szemlére. A táborban lévő hadifoglyok délelőtt 9 óra és 11 óra között dolgoztak. Ezt követte az ebéd, ami délután 13.30-ig tartott, majd 14.30-ig a ruházat és a körletek rendezése következett. A délutáni munkavégzés 17 órakor ért véget, amit a vacsora követett, majd 20.30-kor a takarodó.50

A táborban raboskodó orosz katonák egyik kedvelt időtöltése a fafaragás volt. A hadifoglyok az általuk készített tárgyak értékesítéséből próbáltak némi bevételhez jutni, amelyet aztán élelmezésükre vagy szerszámra, festékre, vászonra stb. költhettek. Készültek fadobozok, evőkészletek, pipák, képkeretek stb. Egyesek képeket festettek. Az MNM Balassa Bálint Múzeumának helytörténeti gyűjteménye is több olyan tárgyat őriz, amelyet az itt raboskodó hadifoglyok készítettek. További érdekes adalék a hadi- fogolytábor történetéhez, hogy az Auguszta-alap által 1914 decemberében megrendezett jótékonysági babakiállításon a kenyérmezői orosz hadifoglyok által készített játékok is ki voltak állítva.51 (1-6. kép)

A hadifoglyokkal való emberséges bánásmód és a hágai konvenciók betartásának ellenőrzését különböző nemzetközi szervezetek és egyes semleges államok vállalták

47 Négyesi Lajos: Az Esztergom-kenyérmezői első világháborús hadifogolytábor. Esztergom Évlapjai. Annales Strigonienses 2017. 71-88. 74. és 76.

48 A mai hadviselés. Hadifoglyaink. A világháború képes krónikája 3. (1916) 71. füzet, február 13. 190-192.190.

49 Négyesi L. i. m. 74.

50 Uo. 79.

51 Napi Hírek. Babakiállítás. Pesti Hírlap 36. (1914) 308. sz. december 6.13.

42