Folia Historica 34. (Budapest, 2019)
III. MŰHELY - Csorba László: Kovács Béla (1953-2018)
KOVÁCS BELA (1953-2018) Barátunk, Kovács Béla az elmúlt nyolc esztendőben alkotótársa lett a múzeum dolgozói közösségének. Az első közös munka 2010-ben a Széchenyi világai kiállítás Döbling-termé- ben annak a videofilmnek az elkészítése volt, amely Tolnay Antal nagycenki plébános 1860 áprilisában kelt feljegyzését dramatizálta mozgóképpé. Ez az a szöveg, amely csak 1958-ban került elő a fiatal Ybl Miklós tervezte szentegyház sekrestyéjének íróasztalfiókjából, és amelynek ismeretében ma már nincs komoly történész, aki kétségbe vonná, hogy a „legnagyobb magyar" önkezével vetett véget életének. Emlékszem, komoly vitát folytattunk arról, miképpen kellene „stilizálni" a szöveget, hiszen ha színészekkel játszatjuk el az öngyilkosság Széchenyi-féle precíz magyarázatát, akkor a filmben szereplő hús-vér személyiség - hiába bújtatjuk kosztümbe - túlságosan konkréttá, szinte agresszívan valóságossá változtatja a jelenetet. Nekünk azonban valamekkora távolságra volt szükségünk: legyen meg minden információ, de a kép mégse „szippantsa" be a nézőt, maradjon ideje elgondolkodni a látottakon. És Béla megtalálta a bravúros megoldást: a modem technika segítségével árnyképpé változtatta a szereplőket, megteremtve ezzel a hőn óhajtott távolságot a közlő és a befogadó között. A néző érzékelte a kontúrok körvonalain a színészi játék lényeges mozzanatait, ugyanakkor maradt ideje eltöprengeni az ábrázolt szituáció logikai szerkezetén. A film megérdemelt sikert aratott, és örömmel láttam, hogy a közös munka nyomán szakmai barátságok születtek. Béla filmes profizmusa ugyanis olyan lefegyverző lelkesedéssel, a 19. század világa iránti olyan mélyen átélt rajongással párosult, ami minden szakmáját szerető muzeológust azonnal levett a lábáról. Egy idő után már rendszeresen fölbukkant a múzeum folyosóin, a kávézóban, és különféle filmes tervekről cserélgette eszméit a kollégákkal és új barátokkal. így amikor elkezdődött a Teleki László gróf halála és temetése 150. évfordulója kapcsán az újabb tárlat tervezése, természetesnek tekinthettük, 267