Folia Historica 34. (Budapest, 2019)
III. MŰHELY - Suba Eszter Leona: Mentek játszani a gyerekekkel? Múzeumpedagógia a Magyar Nemzeti Múzeumban
Új irányok? A kutatás eredményeként kiderült, hogy a módszertani és eszközfejlesztéseknek arra kell irányulniuk, hogy a lehető legélményszerűbben és legjátékosabban adják át a kiállításba kódolt ismereteket. A játékosság, mint irány, nem is annyira különleges: a kultúrafogyasztók elvárásaihoz igazodva a kultúraközvetítés módszertárában egyre nagyobb hangsúlyt kap a játékosítás, amely nem csak a gyerekek, de a felnőttek számára is izgalmas - akár városi, múzeumi vagy virtuális térben valósul meg. Ezt a valójában már rég elkezdődött folyamatot támasztja alá a fent ismertetett kutatás. A folyamatos érdeklődés és növekvő csoportszám mellett fontos az is, hogy még tovább fokozzuk a játékosságot és ezáltal az élményt a múzeumon belül, úgy, hogy mindig a csoport és az egyéni igényeket szem előtt tartva azt, természetesen a tudásépítéssel szorosan együtt kezeljük. Emellett az is világosan látszik, hogy az új módszerek keresése, a demonstrációs eszközök fejlesztése közben nagyon tudatosan kell a módszereket alkalmazni és összekötni a kiállítás tárgyaival illetve a foglalkozásokhoz használt tárgymásolatokkal. Ennek a tudatosságnak a különböző képességek fejlesztésére is irányulnia kell, olyanokra is, amelyek az eddigi foglalkozások során kissé háttérbe szorultak. A Nemzeti Múzeum által is képviselt új irányzat tökéletesítéséhez szükség van a tudományközi kommunikációra, hiszen ez nem csak új módszereket, de újabb, különböző régészeti, történeti, társadalmi, politikai és pszichológiai ismereteket is igényel. A közművelődéssel foglalkozó kollégák különböző kompetenciákat igénylő munkafolyamatokat végeznek: rendkívül színes programfajtákat dolgoznak ki, szerveznek és bonyolítanak le, miközben végzik saját tanulmányaikat (doktori és egyéb posztgraduális képzéseket), és olyan új utakat keresnek, amelyeknek eredményei a programkínálatban és az emelkedő látogatószámban is megjelennek. Mindazonáltal a felmérésből jól látszik, hogy ahogy a múzeumpedagógiai foglalkozások is új kihívások elé néznek; minden program, amellyel a közönségünk felé fordulunk, folyamatos fejlesztésre és legfőképpen igényfelmérő kutatásokra szorul. A múzeumoknak reagálnia kell a folyamatosan változó világ kihívásaira: kollaborációs projektekkel participatív múzeumots és olyan komplex programokat valósítunk meg, melyek játékos módszereivel összetett ismeretépítés, képességfejlesztés és élményszerzés, vagy egyszerűen kifejezve tudásélmény nyújtható a közönségnek. 28 Participáció az angol participation szóból ered és részvételt jelent. A múzeum nyelvére lefordítva ez azt jelenti, hogy a múzeum szakemberként kezeli a látogatót, és bevonja az olyan folyamatokba is, mint koncepcióalakítás, kurátori tevékenység, múzeumpedagógiai, kommunikációs tevékenységek. Tehát a múzeum több dimenziós tapasztalatokat kínál a látogatóinak. A téma átfogó szakirodalma: Simon, Nina: The Participatory Museum. Santa Cruz, 2010. http:// www.participatorymuseum.org (2018. október 28.) 29 A tudásélmény kifejezés az edutainment általam értelmezett fordítása, amely kifejezi azt a folyamatot, amely során játékos, „aha"-élményszerű módon jut valaki új ismerethez úgy, hogy az beépül már meglévő tudásába. 258
