Folia Historica 34. (Budapest, 2019)
III. MŰHELY - Suba Eszter Leona: Mentek játszani a gyerekekkel? Múzeumpedagógia a Magyar Nemzeti Múzeumban
Ami a visszatérő látogatók kinevelését illeti, bizakodásra ad okot, hogy a válaszadók 91,9%-a szeretne visszajönni a múzeumba. Közülük 66%-uk pozitívan gondolt a múzeumra érkezés előtt is, de 26%-uk a kezdeti negatív véleménye fordult pozitív irányba. Talán ez utóbbi szám fejezi ki leginkább a múzeumpedagógiai munka eredményességét. Tanárok véleménye az empirikus kutatás tükrében A pedagógusokkal végzett korábbi felmérést (24 fő) kiegészíti egy újabb, az első tapasztalataira alapozott online kérdőív (63 fő) eredménye, amelyet 2017-2018-as évek alatt gyűjtöttünk. Arra a kérdésre, hogy a múzeumpedagógia eredményesen egészíti-e ki az iskolai oktatást, 97% válaszolt igennel, 2% nemmel, míg 1% szerint ez csak részben igaz. Tehát a pedagógusok a múzeumpedagógiai foglalkozást alkalmasnak találják arra, hogy az iskolában megtanultakat kiegészítsék. A pedagógusok többségének (66,7%) elvárása, hogy a múzeumi foglalkozás segítse a gyerekeket ismereteik bővítésében, térbeli és időbeli tájékozódásban, a történelem iránti pozitív hozzáállás kialakításában, valamint a műalkotások, tárgyak értelmezésében és értékelésében. Viszont kevesebben találták fontosnak a múzeumpedagógiai foglalkozásokhoz kötődően a múzeumról alkotandó kedvező képet, a nemzeti identitás vagy a kommunikációs készség fejlesztését. Meglepő eredmény, hogy a kritikus gondolkodás fejlesztését és tévhitek lebontását csupán egy tanár tartotta fontosnak. Miközben a Nemzed Múzeum célkitűzése, hogy a köztudatban élő történelmi tévhiteket eloszlassa és a jelenlegi hiteles régészeti és történészi álláspontot közvetítse és terjessze, valamint megértesse a különbséget és hasonlóságot a múlt és jelen, érdekek, kultúrák, társadalmi rétegek stb. között. Ez olyannyira fontos, hogy a kapott eredmény sem kérdőjelezi meg ezt a törekvést, de több kérdést felvet. Egyrészt, mi a legfőbb célja a pedagógusoknak, másrészt, vajon mennyire jelentkezik társadalmi elvárásként a téves elképzelések felülvizsgálata? A pedagógusok többsége szerint egy múzeumi foglalkozás mind a múzeumhoz, mind a történelemhez (illetve adott témához) való hozzáállást pozitív irányba képes elmozdítani. A pedagógusok 85%-a szerint a múzeumi óra segíti a gyerekeket abban, hogy olyan ismeretet szerezzenek, amelyre a formális oktatás keretében, vagyis az iskolában nincs lehetőség. Ez az állítás 12%-uk szerint részben igaz, míg 3% szerint hamis. Ahhoz, hogy a foglalkozás céljainak és különböző módszereinek helyességét, illetve fontosságát fel tudjam mérni, különböző, számunkra elsődlegesnek tartott célokat és a legtöbbször használt módszereket soroltam fel, és skálás értékelésre kértem a tanárokat. Az értékeket súlyozva kiderült, hogy a tanárok szerint a legfontosabb a játék, a játékos feladatok, a jó hangulat és kipróbálható, megfogható tárgyak. Tehát a játék a tanárok szerint is kiemelten fontos része a foglalkozásnak. Ezen túlmenően még az interaktivitást, a csoportmunkát, a múzeumi helyes viselkedés megtanítását és a kézműves foglalkozást is előnyben részesítik. A korábbiakhoz hasonlóan meglepő, hogy mi az, amit szinte egyáltalán nem tartanak fontosnak: a hitelességet, a Nemzeti alaptantervhez és Kerettantervhez kötődést, valamint az infokommunikációs eszközök használatát. Ennek egyik oka az lehet, hogy a tanárok egy része nem annyira az iskolai tanrend, mint inkább az élmény és szórakozás miatt hoz256
