Folia Historica 34. (Budapest, 2019)

III. MŰHELY - Berényi Marianna: Participáció: vízió vagy lehetőség? A Magyar Nemzeti Múzeum és a részvételi gyakorlat

rium"7 8 elnevezéssel, amely a tudomány, a kísérletezés és az együttműködés folyton változó elegyére utal, vagy a „hub" kifejezéssel, amely hálózati csomópontként értelmezi saját működését. Egyre terjed a citizen science, a közösségi/civil tudomány9 vagy épp a public archeology, azaz a közösségi régészet gyakorlata. Hasonló újdonság, hogy a múzeum fizikai terében megvalósuló programokat egyre gyakrabban felváltják azok az együttműködések, amelyek a virtuális világban, a közösségi oldalakon valósulnak meg.10 11 12 Mindemellett egyre többször hallhatunk a társadalmi tőke gyarapításáról, a társadalmi szerepvállalásról, az ezzel kapcsolatos paradigma- és szemléletváltásokról.

Participáció a kortárs magyar muzeológiában

A részvétel és együttműködésen alapuló múzeumi munka a magyar intézményi gyakorlatot sem hagyta érintetlenül. Legutóbb a Néprajzi Múzeum gondozásában jelent meg a ...NYITOTTMÚZEUM... Részvétel, együttműködés, társadalmi múzeum című, online és nyomtatott formában is elérhető kézikönyv, amely a részvételen és az együttműködésen alapuló múzeumi munkát, a közösségi múzeum lehetőségeit vizsgálja. Ugyancsak Simon megállapításaira hivatkozva a szerzők nem választják szét élesen a részvétel és az együttműködés fogalmát, hanem komplex, társadalmi és alkotói közegbe ágyazott gyakorlatként kezelik, melynek radikális és romantikus, kritikus és anarchista, irányított és szabad változatait is említik. Összegezve a nemzetközi tapasztalatokat azt mondják, hogy a részvételi és az együttműködési múzeumi praxis jellegzetessége a közönség kutatáson, gondolkodáson, prezentáción és alkotáson belülre helyezése: párbeszéd, kölcsönös kritika, demokratikus térhasználat, közös alkotás kialakításával.11

A szócikkeket és esettanulmányokat is tartalmazó kötet külön figyelmet fordít a közösségi múzeum (community museums) definíciójára is. Ezt olyan közösségek által fenntartott, a részvétel és az együttműködések módszereit alkalmazó intézményként határozza meg, amely egyfelől a közössége megerősítését, fenntartását és önreprezentációját, másfelől a múzeumi működést tűzi ki célul. A közösségi, társadalmiasított intézményi működéssel

7 Egy példa: http://www.stadtpalais-stuttgart.de/stadtlabor-konzept.html In: Timm, Elisabeth: Partizipation. Publikumsbewegungen xm modemen Museum, http://www.perfomap.de/ map5/transparenz/partizipation-publikumsbewegungen-im-modernen-museum/partizipa- tion-publikumsbewegungen-im-modemen-muse.pdf (2018. október 28.)

8 A 2019-es múzeumi világnap szlogenjét az ICOM így határozta meg: „Museums as Cultural Hubs: The Future of Tradition"

9 Az Európai Unióban és az USA-ban is támogatott civil tudomány kapcsán az Európai Civil Tudomány Egyesület (ECSA) tíz alapelvet fogalmazott meg. Többek között azt, hogy az együttműködés valamennyi partnernek hasznos, a civilek a projektek teljes folyamatában részt vállalhatnak, és az elvégzett munkát annak minősége alapján kell megítélni.

10 Vonz-e újabb látogatókat a múzeumba, vagy a bemutatás lehetőségeit bővíti, ha nyílt városi térben rendez kiállítást egy intézmény? MúzeumCafé 48. 9. (2015) 4. sz. 32-36. http://muzeum- cafe.hu/hu/vonz-e-ujabb-latogatokat-muzeumba-vagy-bemutatas-lehetosegeit-boviti-ha-nyilt- varosi-terben-rendez-kiallitast-egy-intezmeny/ (2018. október 28.)

11 Foster, H. D.-Frazon Zs.-Gadó F.-Illés P.-Schleicher V.-Szakács E.-Toronyi Zs.-Wilhelm G. i. m. 128.

12 Foster Hannah Daisy: Közösségi Múzeum. In:.. .NYITOTT MUZEUM... i. m. 86-94.

229