Folia Historica 34. (Budapest, 2019)

II. KÖZLEMÉNYEK - T. Orgona Angelika: Ismeretlen ismerős. A Magyar Nemzeti Múzeum ónkannája 1524-ből

16-18. kép Öntött sárkányfejek (Fotó: Dabasi András)

az 1497-es boroszlói pékkanna fedélperemén. A napsugarakra emlékeztető díszítmény a kannán látható motívumvilágba illesztve a fény, az értelem, az igazság és Isten jelképe.

A gölnicbányai varga céhkanna a sziléziai, szentalakos edények utolsó képviselője és egyik legszebb példája is egyben. Felvillantja mindazt a mesterségbeli tudást, amelyet az ónműves mesterek évtizedeken át tökéletesítettek. A kannatest már nem fazettált, hanem hengeres, de az ábrázolásmód a korábbi kannákra jellemző tagolást híven érzékelteti. A gravírozó a későgótikus témát a reneszánsz arányérzékével, motívumvilágával ötvözte. Mesterien bánt vésőjével, figurái elevenek, egyénítettek. Az eredmény: két korszak találkozásából született remekmű, valódi unikum, amely szinte tökéletes épségben vészelte át a századokat, és ismeretlen, felderítésre váró ösvényeken keresztül jutott el mai őrzési helyére, a Magyar Nemzeti Múzeumba.

124