Folia Historica 34. (Budapest, 2019)

II. KÖZLEMÉNYEK - T. Orgona Angelika: Ismeretlen ismerős. A Magyar Nemzeti Múzeum ónkannája 1524-ből

A több ezer darabos oklevélgyűjtemény mellett jóval kevesebb figyelmet kapott Szalay Ágoston 1464 darabos műgyűjteménye, amelyet halála után, 1877. augusztus 9-én 10.000 forintért vásárolt meg a Magyar Nemzeti Múzeum. Az „egyszerű házi élet", a mindennapok történetének használati tárgyai között, a bábsütőformák,3 4 5 6 7 cserép- és rézedények és pecsétnyomók között szép számmal akadtak óntárgyak is, amelyek zömét Szalay soproni tartózkodása idején, 1860 és 1863 között gyűjtötte. Akkoriban a már bomlófélben lévő céhek az evangélikus templom új tornya számára, harangöntéshez ajánlották fel ónedényeiket, amelyeket így Szalay mentett meg a beolvasztástól.

Szalay óngyűjteményének legrégebbi és egyben legmívesebb darabja az a kanna, amelyet a vonatkozó szakirodalom a gölnicbányai (Gel- nica, Szlovákia) csizmadia, illetve varga céhhez köt. Az ónedény már a múzeum Régiségtári Naplójába és Szalay Imre gyűjteményismertetésébe is ezzel a meghatározással került be.

(1M. kép) A tárgy provenienciája tehát Szalayék számára magától értetődő volt, és mivel a kannán semmi nem utal eredeti tulajdonosaira, használóira, valamilyen egyéb, ma már ismeretlen forrásból származhatott ez az információ. Az első csizmadia céhek csak a 16. század végén alakultak meg a Magyar Királyság területén, az első varga céh viszont már 1447-ben megjelent Sopronban, majd a 15-16. században számuk egyre szaporodott, tehát kizárólag az utóbbiról lehet szó Gölnicbánya esetében is.

A szepességi bányaváros, Gölnicbánya a kanna készítését megelőző évtizedekben, ezüst- és rézbányászatának köszönhetően valódi virágkorát élte. Fönnmaradt a városi

5. kép

A fülön beütött ónjegyek (Fotó: Dabasi András)

3 Weiner Mihály né: Szalay Ágoston mézeskalácsforma-gyűjteménye az Iparművészeti Múzeumban. Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 2. (1955) 163-185.

4 Szalay I. i. m. 596.

5 „Göllnitzbányai, 54 cm magas ón-céhkorsó 16 szent vésett képével 1524." Az eredeti okmány a második világháborúban megsemmisült, de másolatban a napló végén megtalálható. Régiségtári Napló. Magyar Nemzeti Múzeum, Központi Adattár, 41., 112.

6 Szalay 1. i. m. 596.

7 Magyar néprajz. Főszerk.: Paládi-Kovács Attila. III. Anyagi kultúra. 2. Kézművesség. Szerk.: Domokos Ottó. Bőr- és bőrfeldolgozó ipar (tímár, varga, csizmadia, szíjgyártó, szűcs, kapcakötő, kefekötő, fésűs). http://mek.niif.hU/02100/02152/html/03/8.html#ll. (2019. január. 23.)

113