Folia Historica 33. (Budapest, 2018)

II. KÖZLEMÉNYEK - Gödölle Mátyás: Lovak a posványbán, avagy Széchenyi hintója a Dunában

9. kép

Széchenyi István a háttérben a Kirakodó tér és a Lánchíd ideálképével.

Részlet Szabó Gyula olajfestményéről, 1843. MNM TKCs, ltsz.: 76.5 (Fotó: Kardos Judit)

szakasznál, a Lloyd-palota mellett, dél felé húzódik egy kövezett rakpart. Ezt látjuk Max Felix von Paur 1834 körül készült toll-litográfiáján' (7. kép) és Barabás Miklós megkapóan érzékletes 1843-as akvarelljén is. (8. kép) Ennek fényében elképzelhető, hogy a Duna-fürdő elől egyenesen a Dunának szaladó lovak tényleg kövezett rakpartról zuhantak le. A lokalizáció másik nehézsége a háttérben húzódó házsor látványa. Ha logikusan következtetünk a kissé észak-nyugati látószögből, akkor itt a Lloyd palota nyugati oldalát és az azt követő aldunasori épületeket kellene látnunk, azonban annak alapkövét épp 1828 nyarán tették le, s az építkezés csak 1830 fejeződött be, így 1828 telén biztos nem állt még párkány és tetőmagasságig az épület. A kissé elnagyolt, de azért baluszteres attikával és középen alakok tartotta címerrel jellemzett hosszú épület leginkább a kirakodó tér közepén lévő Nákó-ház homlokzatára hasonlít, amit szintén csak 1828-ban kezdtek el építeni. A Pesten otthonosan mozgó művész a Szépítő Bizottmányhoz jóval korábban benyújtott tervekből akár ismerhette is a ház tervezett homlokzatát. A Nákó-ház és a kövezett rakpart együttes képe azonban fikciónak tűnik, ami azonban beleférhetett a festő elképzelésébe, aki utólag s valószínűleg csak 29 30

29 15x94 cm, MNM TKCs, ltsz.: T. 5329. Széchenyi világai i. m. kát. 2.4.

30 22,5x31,5 cm, Budapesti Történeti Múzeum, Fővárosi Képtár, ltsz.: 17.419. Barabás Miklós (1810-1898) akvarelljei. (Kiállítási katalógus, Magyar Nemzeti Galéria) Szerk.: Szvoboda D. Gabriella. Bp., 1985. kát. 94.

170