Folia Historica 33. (Budapest, 2018)

II. KÖZLEMÉNYEK - Gödölle Mátyás: Lovak a posványbán, avagy Széchenyi hintója a Dunában

8. kép

Az Aldunasor a Lloyd-palotával. Barabás Miklós akvarellje, 1843. BTM Fővárosi Képtár, ltsz.: 17.419

(Fotó: Bakos Ágnes)

Schmid János/ (6. kép) Ezen előzmények után kézenfekvő lehetett, hogy Széchenyi hin- tójának balesete után az ismert lovas-festő kapjon megbízást a szerencsés malőr megörökítésére, mégpedig a grafikán lévő 1828-as dátum szerint még közvetlenül abban az évben, a december eleji esemény után. Arról, hogy a megbízás közvetlenül a károsulttól vagy valamely családtagjától származott-e, nincs tudomásunk.

A képen a Duna felől, nem sokkal a vízszint fölül, közeli látószögből látjuk a kövezett partfalról a mederbe zuhanó hmtót. A látvány azt az érzetet kelti, mintha egy part menti bárkában lennénk, amit megerősít a nézet irányában alul megjelenő hajóorr. Az alacsony vízállás miatt a Duna és a partfal között egy két-három méteres parti sáv látszik, ami megfelelhet annak a szemetes-iszapos „lágy ágynak", ami Podmaniczky szerint puhaságával megóvta lovakat és a hintót a sérüléstől. A kövezett rakpart kissé elbizony- talanít a lokalizációban, mivel a Kirakodó tér Duna-partjának nagy része 1828-ban még nem volt kiépítve, a rézsűsen lejtő parton fa rámpák szolgáltak a hajók megközelítésére és csak az 1850-es évek végén került sor a parti kőfal kiépítésére. Azonban a nem sokkal későbbi ábrázolások alapján úgy tűnik, hogy épp a tér déli végénél, a Duna-fürdő előtti 27 28

27 A litográfiák Lichtl Károly kiadásában jelentek meg. Első futtatás: MTKCs, ltsz.: 71.654; Második futtatás: MTKCs, ltsz.: 71.655; Negyedik futtatás: MTKCs, ltsz.: 71.657. Gerszi Teréz: A magyar kőrajzolás története a XIX. században. Bp., 1960.199., kát. 48-50.

28 L. Márkus Mária: A Lipótváros utcahálózatának kialakulása és fejlődése 1787-1872 között. Földrajzi Értesítő 5. (1956) 3. füzet 325-342., 336.

169