Folia Historica 33. (Budapest, 2018)
I. TANULMÁNYOK - Tamás Edit: „Sötétedés után a kiállítás nem látogatható!" A sárospataki Rákóczi Múzeum 1950-1952-ben
Tamás Edit SÖTÉTEDÉS UTÁN A KIÁLLÍTÁS NEM LÁTOGATHATÓ! A SÁROSPATAKI RÁKÓCZI MÚZEUM 1 9 5 0-1 95 2 - B E N Bakó Ferenc Múzeumépítés kisipari módszerekkel - Sárospatak Rákóczi Múzeum 1950-52 címmel 1995-ben a Magyar Múzeumok' című folyóiratban megírta visszaemlékezéseit a Sárospatakon töltött két és fél esztendőről: „Hiszen ekkor kezdődött hazánk egyik leglátogatottabb múzeumának története, [... ] Az a vélemény járta, hogy minél távolabb esik egy hely a fővárostól, annál kevésbé vonzó mint munkahely, [... ] A Művészotthon folyamatosan működő intézmény volt, több alkalmazottal, konyhával és minden szükségessel, míg a múzeumi részen egyetlen fizikai dolgozó tevékenykedett, aki takarított és bemutatta az épületeket. [...] A Vármúzeum sokrétű és tényleges munkáját az irattár elküldött és kapott levelei, iratai alapján rekonstruálhatnánk. [... ] a múzeumot a MMOK 1950. július 1-vel alapította, amikor engem annak vezetőjévé kinevezett."' 2017-ben, Bakó Ferenc születésének 100. évfordulója alkalmából az MNM Rákóczi Múzeuma időszaki kiállításon és a Tisztelet az alapítóknak címmel rendezett konferencián méltatta az elődök munkáját. ’ A kiállítás kapcsán áttekintésre került a Bakó Ferenc által említett, a múzeum adattárában őrzött levelezés. Az anyag hiányos - de miként a kiragadott történetek bizonyítják -, valamelyest felvázolható belőle az 1950. július elsejét követő időszak. Szinte hihetetlen, hogy mekkora léptékű volt az épület felújítása ezen rövid idő alatt. Elkészült az első állandó kiállítás. Nagy mennyiségű anyagot kellett restaurálni. Mindeközben szigorodtak az ideológiai elvárások (munkaverseny, békekölcsön, éberség). Terepi gyűjtések is zajlottak, komoly mennyiséget érintett a műtárgyszállítás. 1 2 3 1 Bakó Ferenc: Múzeumépítés kisipari módszerekkel - Sárospatak Rákóczi Múzeum 1950-52. Magyar Múzeumok 1. (1995) 2. sz. 30-34. 2 Uo. 30-31. 3 Tisztelet az alapítóknak című konferenciánk Bakó Ferenc mellett az ugyancsak 1917-ben született Balassa Ivánnak állított emléket. Balassa Iván (1917-2002) etnográfus, a történettudományok (néprajz) doktora a debreceni egyetemen szerzett diplomát. A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban, majd Budapesten a Néprajzi Múzeumban dolgozott. Utóbbinak hat évig főigazgatója. 1956-1961 között a Rákóczi Múzeum igazgatója. Ezután a Művelődési Minisztérium osztályvezetője, 1969-től Mezőgazdasági Múzeum mb. főigazgatója, majd főigazgató-helyettese. https://hu.wikipedia.org/wiki/Balassa_Iván (2018. szeptember 20.) 121
