Folia Historica 33. (Budapest, 2018)
I. TANULMÁNYOK - Tamás Edit: „Sötétedés után a kiállítás nem látogatható!" A sárospataki Rákóczi Múzeum 1950-1952-ben
1951 szeptemberéig nem volt telefon, s miként a cím is utal rá, a kiállításokon nem volt világítás sem. 1995-ben Bakó Ferenc már 45 év távlatából írt a Sárospatakon át- éltekről. Rövid, de nagyon mozgalmas volt ez az időszak. Lerakták - sokak munkája eredményeként - mai múzeumunk alapjait. Ekkor született az intézmény neve, alakult ki a műtárgygyűjtemények jellege. Pozícionálták a múzeumot, meghatározták elsődleges feladatát: a Rákóczi-örökség ápolását. A műemléki felújítás terén is magasra tették a mércét, melyhez az utódok mindig igyekeztek igazodni. Bakó Ferenc két és fél év után 1952. november 21-én adta át a Rákóczi Múzeumot utódának, Gyimesiné Sergő Erzsébetnek. Bevezetés A sárospataki váregyüttes utolsó tulajdonosa a Windischgraetz család volt.4 1875-ben Windischgraetz Lajos (1830-1904) vásárolta meg Schwarzenberg Karolina örököseitől a sárospataki uradalmat. Eközben a nép nyelvén a pataki vár továbbra is Rákóczi-vár maradt. Az ifjabb Windischgraetz Lajos (1882-1968) és családja voltak utolsó hercegi lakói a várkastélynak. A II. világháború után a herceg családjával külföldre távozott. A sárospataki vár tulajdonjoga „a magyar államkincstár részérebekebeleztetett" (5600/1945. F. M. számú rendelet 62-67. pontjai), azóta kulturális célokat szolgál. Először iskolák, diákotthonok működtek benne, majd a Vallás és Közoktatási Minisztérium Rákóczi Múzeum, továbbá írók és Művészek Otthona, valamint Népfőiskola céljából a Sárospataki Református Főiskola részére adta át az épületet. Ezzel párhuzamosan az Elhagyott Javak Kormánybiztossága révén műtárgyak kerültek a tulajdonos által teljesen kiürített kastélyba. (1. kép) 1950-ben a Múzeumok és Műemlékek Országos Központja - továbbiakban MúMOK, illetve idézetekben MMOK - megkezdte a Rákóczi Múzeum szervezési munkálatait. A Magyar Nemzeti Múzeum Gazdasági Hivatala Pénzügyi Osztály vezetője 1950. január 4 Tamás Edit: A Károlyi- és Windischgraetz-család vidékünk történetében. (A Sárospataki Rákóczi Múzeum Füzetei 59.) Sárospatak, 2012.22-30. 5 A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 231489 számú ügyirata. Tárgy: A Sárospataki Rákóczi kastélynak a Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium saját kezelésébe való visszavétele. 1948. XI.6. Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (továbbiakban MNL OL) XIX-I-s-3-3 - Kastélyok- Sárospatak (171.d.) 6 Uo. 7 Az Elhagyott Javak Kormánybiztossága a Miniszterelnökséghez tartozó állami szerv volt Magyarországon 1945 és 1948 között. Feladatai közé tartozott az elhagyott ingatlanok, vállalatok felügyelete, fenntartása, működésbe helyezése. 1948-ban a XXVIII. törvénycikk leszűkítette a fogalmat azokra a javakra, amelyeknek a tulajdonosa az 1939. szeptember 2. és 1945. április hó 4. napja között az ország területéről Németországba, vagy a németek által megszállt valamely más ország területére, vagy pedig fasisztabarát felfogásból kifolyólag bármely külföldi állam területére távozott, s nem tért vissza. https://hu.wikipedia.org/org/wiki/Elhagyott_Kor- mánybiztossága (2018. szeptember 7.) 122
