Folia Historica 32. (Budapest, 2017)

II. KÖZLEMÉNYEK - T. Orgona Angelika: „Az ország szíve". Klauzál Gábor (1804-1866) személyéhez köthető emléktárgyak a Magyar Nemzeti Múzeumban

T. Orgona Angelika

„AZ ORSZÁG SZÍVE"

KLAUZÁL GÁBOR (1804-1866) SZEMÉLYÉHEZ KÖTHETŐ EMLÉKTÁRGYAK A MAGYAR NEMZETI MÚZEUMBAN

A reformkori magyar közvélemény Deák Ferencet „az ország eszének" tartotta, ugyanakkor „az ország szíve" Klauzál Gábor volt.1 2 Csongrád vármegye tehetséges ifjú követe az 1832-1836. évi reformországgyűlésen nagy hírnévre tett szert. A szabadelvű ellenzék tagjaként szenvedélyesen küzdött az abszolutisztikus kormányzás és a konzervatív körök ellen, Magyarország megújításáért: „A jamaikai rabszolgáknak azt a jogot adták, hogy törvényes bírótól függjenek; a muszka cár a besszarábiai jobbágyoknak jogokat adott; csak mi nem akarunk a parasztnak jogot adni..." - érvelt a jobbágyok örökváltságának érdekében." Az alsótábla felfigyelt a fiatal táblabíró remekbeszabott szónoklatára: „Ő ugyan hathatós szavaival elragadja a hallgatót, de a vakbuzgó lelkesedés lidércei után posványba nem vezeti" - írták róla kortársai.3 Szathmáry Károly így jellemezte őt: „Az ő beszédei a magyar parlamentáris ékesszólás legszebb példányai. S hogy azok egyszersmind a leghathatósabbak is legyenek: megadta neki a természet mindazt, mi csak e tekintetben kívánni való lehet. Rokonszenvet gerjesztő szelíd arca szólás nélkül is megnyerte a hallgatót, s ha ajkai megnyíltak: bánatos hangja, mint a szélnek kitett éolhárfáé, felkölté a szívekben mindazt, amit részvétnek és fájdalomnak neveznek, s átérezteté velünk mindazon kínt, mely az ő nemesen érző keblét, a haza sebei fölött eltölté."4

Az 1839-1840. évi országgyűlésen a sajtó- és szólásszabadság ügyéért, a cenzúra eltörléséért emelte fel a szavát. Barátjával, Deák Ferenccel közösen alkották meg a hitelezést elősegítő váltótörvényt, a kereskedésről, gyárakról, gazdasági társaságokról szóló törvényeket. Az ellenzék igazi vezérszónokává az 1843-1844. évi pozsonyi diétán vált; ekkor hangzott el egyik leghatásosabb beszéde a magyar nyelv ügyében. Harcolt a vámrendszer megreformálásáért, mert - mint hangsúlyozta - a jelenlegi rendszer célja nem egyéb, mint „gátolni a honi műipar kifejlését." A zsidók emancipációjának érdekében tett felszólalását ezekkel a szavakkal fejezte be: „én szabad embernek azt

1 Szmollény Nándor: Klauzál Gábor. Az első magyar kereskedelemügyi miniszter és közgazdasági reformküzdelmeink. Bp., 2008.57.

2 Uo. 18-19.

3 Uo. 60.

4 Klauzál Gábor. Iratok, beszédek, megemlékezések. Szerk.: Dobos Károly. Bp., 2009. 70.

109