Folia Historica 32. (Budapest, 2017)

II. KÖZLEMÉNYEK - T. Orgona Angelika: „Az ország szíve". Klauzál Gábor (1804-1866) személyéhez köthető emléktárgyak a Magyar Nemzeti Múzeumban

nevezem, ki azt kívánja, hogy minden ember szabad legyen, hogy ne legyen körűié és mellette oly ember, ki őt a törvénynek igazságtalanságára emlékezteti."3

1848. március 15-én Klauzál vezette fel a néptömeget Budára, a Helytartótanács épületéhez, követelve a cenzúra eltörlését és a politikai foglyok szabadon bocsátását, de tagja volt a forradalmat a szélsőségektől óvó Közcsendi Bizottmánynak is. Batthyány Lajos őt kérte fel az első független, felelős magyar minisztérium földművelés-, ipar- és kereskedési miniszteri tárcájának élére. Miniszterségének néhány hónapja alatt megalkotta híres céhrendeletét, amellyel liberalizálta az iparűzést és lazította a céhes kereteket. A szeptemberi fordulat után lemondott, kistétényi birtokára vonult vissza. 1853-ban feleségül vette Nagysándor József aradi vértanú egykori menyasszonyát, Schmidt Emmát. Három gyermekük született, mindháromnak Deák Ferenc volt a keresztapja. Az 1860- as években egyre súlyosbodó betegsége dacára ismét bekapcsolódott a közéletbe. Deák Ferenc, Andrássy Gyula és Eötvös József oldalán a kiegyezés egyik előkészítője volt. Az új kormányban ő lett volna ismét a földművelési, ipari és kereskedelmi miniszter, ám a kiegyezést már nem érhette meg. 1866 augusztusában szíve megszűnt dobogni.'

Klauzál Gábor halálának 150. évfordulójáról - a Klauzál Gábor Társaság kezdeményezésére - a Magyar Nemzeti Múzeum emléküléssel5 6 7 8 9 és kamarakiállítással emlékezett meg, amelyen az első földművelés-, ipar- és kereskedési miniszter személyéhez köthető ábrázolások és emléktárgyak voltak láthatók a múzeum gyűjteményéből.“ Időrendben haladva az első bemutatott műtárgy a Magyar Nemzeti Múzeum Erem- és Régiségtárának vendégkönyve, amely 1817-1832 közötti bejegyzéseket tartalmaz. A budapesti piarista gimnázium diákjaként Klauzál Gábor 1819. augusztus 13-án, 15 éves korában látogatott el a Nemzeti Múzeumba és jegyezte be nevét a vendégkönyvbe: „Gabriel Klauzál Die 13 Augusti Anno 1819". A könyv sötétzöld bőrkötésű, tábláján körben levélmintás aranyozással és ugyancsak aranyozott középdísszel. Háttáblája azonos mintájú. A könyvtest metszése aranyozott. A vendégkönyv címe csak a kötet gerincén olvasható (a belső címlap hiányzik): ALBVM NVMOPHYLACII ET CIMELIOTHECAE (Az Érem- és Régiségtár albuma). '

Franz Eybl (1806-1880) osztrák festőművész a reformkor nagy alakjairól készített portrésorozatába illeszkedik Klauzál Gáborról készített kőrajza. (1. kép) A megformált

5 Uo. 45.

6 Klauzál Gábor pályájának tömör összefoglalásához az alábbi tanulmányokat használtam: Szószék és csatatér. Politikusi naplók és visszaemlékezések 1848-1849. Szerk.: Hermann Róbert, Bp., 2000.; 1848-1849. A forradalom és szabadságharc képes története. Szerk.: Hermann Róbert. Bp., 2009.; Pálmány Béla-. Klauzál Gábor és családja életpályája - új adatok tükrében, http://www.klauzal.hu/cikk/350.html (2016. június 23.); Péter László: Klauzál családja. Kortárs Irodalmi és Kritikai folyóirat (EPA) http://epa.oszk.hu/00300/00381/00046/peter.htm (2016. június 23.)

7 Nemzetünk kincse. Magyar Nemzeti Múzeum, 2016. május 26.

8 „Az ország szíve". Klauzál Gábor (1804-1866). Kamarakiállítás. Magyar Nemzeti Múzeum, Kandallóterem, 2016. május 26. - június 26.

9 MNM Központi Adattár, Múzeumtörténeti Gyűjtemény. Mérete 38x25 cm. 672 számozott oldal. L. Debreczeni-Droppán Béla: A kondástól a királyig. A Magyar Nemzeti Múzeum látogatói és vendégkönyvei a 19. századból. Történeti Muzeológiai Szemle 9. (2009) 153-184.

110