Folia Historica 32. (Budapest, 2017)
II. KÖZLEMÉNYEK - Terdik Szilveszter: Posztbizánci miniatűr faragványok a Magyar Nemzeti Múzeumban
nak.4s 1723 és 1725 között, pontosan két évig szolgált a nagyszebeni görög templomban Dénes szerzetes, egy évtized múlva pedig, 1735 és 1737 között ugyanennyi ideig maradt a parókián Leontiosz szerzetespap.4 Utóbbi minden bizonnyal a kereszt szárának feliratában említett szerzetessel lehet azonos. Úgy tűnik tehát, hogy mandátumának első évében „díszítette" ezt a keresztet. Hogy pontosan milyen mértékű beavatkozás történt, nem olyan egyszerű megállapítani. Valószínűsíthető, hogy a faragott keresztet vagy Leontiosz, vagy valamelyik elődje hozhatta közvetlenül a Szent Hegyről. A faragvány stílusa alapján nehezen datálható, készülhetett a 17. század végén, de akár a 18. század első évtizedeiben is. Ikonográfiái szempontból a rajta szereplő kompozíciók a hasonló típusú faragványok többségéhez képest részletekben, motívumokban gazdagabbnak mondhatók. Nem véletlen, hogy néhány érdekes eleme, mint például az evangélisták mellett feltűnő sugalmazó angyalok, már Supka érdeklődését is felkeltették. 48 49 50 51 52 Mégis, ez az ikonográfiái változatosság sem elegendő ahhoz, hogy eldönthessük, vajon 17. vagy már inkább 18. századi faragvány- nyal állunk szemben. A zománcokkal gazdagon díszített fémkeret formája nagy vonalakban követi a pusz- pángkereszteknél már jól bevált megoldásokat, viszont a zománcomamensek stílusa alapján elég egyértelműnek látszik, hogy erdélyi, valószínűleg éppen egy nagyszebeni mestert bízhattak meg a reprezentatív keret elkészítésével. Ezek a motívumok még a 18. század első felében is előfordulhattak, ezért az 1735-ös évszám valószínűleg nem javítás, hanem az egész fémfoglalat készítésének idejét jelzi. A nagyszebeni ötvösök nem jöttek zavarba ortodox megrendelők esetében, hiszen a 17. századtól kezdve a brassói ötvösökkel együtt számos ortodox megbízást teljesítettek már. 1 Jegy és levéltári források hiányában egyelőre nem tudjuk, ki volt a megbízott mester. A nagyszebeni kereszt faragványához közel álló darab maradt fenn az áthoszi Iviron monostorban is/" Fontos ikonográfiái egyezés, hogy az evangélisták ezen a kereszten is 48 A nagyszebeni görög kompánia templomáról: E. Karathanassis, Athanassios: L'Hellénisme en Transylvanie. L'activité culturelle, nationale et religieuse des compagnies commerciales helléniques de Sibiu et de Braçov aux XVIII-XIX siècles. (Institute for Balkan Studies 205.) Thessalonique, 1989. 96-104. Ennek a templomnak a helyére épült a 20. század elején az új ortodox székesegyház. Terdik Szilveszter: A vallás, a kultúra és a nemzet emlékműve - A nagyszebeni ortodox székesegyházról. In: Szemközt a történelemmel. (Studia Ignatiana III.) Szerk.: Keller Márkus. Bp„ 2003.49-108. 49 E. Karathanassis, A. i. m. 105. 50 Supka G. i. m. 216-217. Az ihletés motívumával foglalkoztam máshol: Terdik Szilveszter: Ihletett egyházatyák ábrázolásai a velencei keresztelőkápolnában. In: Kapcsolatok - Tanulmányok Jászay Magda tiszteletére. Szerk.: Tima Renáta. Bp., 2002.59-80., különösen: 61-66. 51 Például Sebastian Hann többször is dolgozott ortodox megrendelők számára: Mihalik, Sándor: Der Goldschmied Sebastian Hann 1645-1713. Acta Historiae Artium 16. (1970) 151-200. 195- 197. 1709-ben fejedelmi megrendelésre a hurezi monostornak készített evangéliumos könyvborítóról: Sitnion, Vidor: Masterpieces of the Precious Metalwork Art in Romania. Bucureçti, 1997. 56., cat. 49., fig. 49. A nagyszebeni ötvösök ortodox megrendelésre készült munkáiról: Dämboiu, Daniela: Breasla aurarilor din Sibiu íntre secolele XV-XVII. Sibiu/Hermannstadt, 2008. 109-120. Köszönöm Kiss Erikának, hogy erre a műre felhívta a figyelmemet. 52 Treasures of Mount Athos i. m. 398-399. 86
