Folia Historica 32. (Budapest, 2017)
I. TANULMÁNYOK - Varga Lujza: Magyarország csatlakozása a Nemzetek Szövetségéhez
Magyar Külügyi Társaságnak volt az egyik főosztálya.1 Ezen a milánói gyűlésen, amelyet Francesco Ruffini szenátor vezetett, részt vett Németország, Ausztria, Magyarország és Bulgária, valamint megfigyelőként az orosz alkotmányozó nemzetgyűlés képviselői is. " Hasonló, a Népszövetség égisze alatt rendezett konferencián való részvételre példa a Barcelonában megtartott közlekedésügyi- és tranzit-konferencia is, ahol Magyarországot Walther Emil, külügyminiszteri osztálytanácsos képviselte. Az ilyen és ehhez hasonló események természetesen nem csupán az adott kérdésekbe való beleszólást engedtek, de kapcsolatépítésre is kiválóan alkalmasak voltak, amely szintén hozzájárult az elszigeteltségből való lassú kilépéshez. Magyarország fokozatos bevonása a Népszövetség munkálataiba azonban ennél direktebb módon is elkezdődött: a magyar kiküldöttek már a hivatalos csatlakozás előtt is megtalálhatóak voltak a szervezet különböző rendezvényein, miközben a Nemzetek Szövetségének egyik rendelkezése előírta, hogy az egyes tárgyalásokra minden, az adott kérdésben érintett felet meg kell hívni, abban az esetben is, ha az illető állam nem tagja a szövetségnek. Ez a meghívás azonban csak a tárgyalásokon való részvételt jelentette, a döntésekbe beleszólást nem engedett, így ez a fajta részvétel a Népszövetség munkájában természetesen távolról sem volt elegendő. A helyzetet a magyar vezetés azzal igyekezett enyhíteni, hogy elkezdett egy a Népszövetség mellett működő és azzal kapcsolatot tartó magyar képviselet felállításában gondolkodni. A magyar képviselet, amelynek fogadtatásával kapcsolatban január végén az akkoriban az MTI tudósítójaként tevékenykedő Baranyai Zoltán ' telefonon és személyesen is érdeklődött a Népszövetség Főtitkárságánál," végül 1921 februárjában jöhetett létre. A hivatalosan a berni követség alá tartozó képviselet vezetésével Réz Mihályt' bízták meg," akinek helyettese Baranyai Zoltán lett. Az iroda működését Réz Mihály tervezte meg, majd Baranyai Zoltán, valamint a berni magyar ügyvivő, Terjékfalvai Parcher Félix 15 16 17 18 19 20 21 15 Az MTI jelentése. Genf, 1921. május 19. 16 Az MTI jelentése. 1921. január 13. 17 Az MTI jelentése. Genf, 1921. május 19. 18 Baranyai Zoltán (1888-1948) irodalomtörténész és diplomata, 1920-1936 között a Népszövetség mellett működő magyar titkárság munkatársaként segítette a magyar kormány és egyéb magyar szervezetek, valamint a Népszövetség (elsősorban a Titkárság) közötti kommunikációt. Ezt követően a külügyminisztérium munkatársa. 1940-1941 között chicagói főkonzul. A második vüágháború után a párizsi békekonferencia fődelegátusa, majd 1947 és 1948 között az indianai Notre Dame egyetem tanára. 1948-ban Chicagóban hunyt el. Bővebben 1. Névpont - Baranyai Zoltán, http://nevpont.hu/view/2293 (2016. február 19.) 19 Eric Colban, valamint Van Hamel, a Népszövetség jogi részlege vezetőjének feljegyzései. Leauge of Nations Archives R 574 (Communications with the Hungarian Government) 11/8609X/5742 20 Réz Mihály (1878-1921) jogász professzor, aki 1920 és 1921 között a Népszövetség mellett működő magyar képviseletet vezette. Bővebben 1. Varanmi Zoltán: Réz Mihály nemzetiségpolitikai nézetei. Európai utas 11.1. sz. http://www.hhrf.org/europaiutas/20004/17.htm (2016. február 19.) 21 Gratz Gusztáv magyar külügyminiszter levele Eric Drummondhoz. 1921. február 11. Leauge of Nations Archives R 574 (Communications with the Hungarian Government) ll/8609x/5742 45
