Folia Historica 32. (Budapest, 2017)

I. TANULMÁNYOK - Varga Lujza: Magyarország csatlakozása a Nemzetek Szövetségéhez

és Bánffy Miklós külügyminiszter22 véglegesítette.23 (1. kép) Eszerint a genfi titkárság feladatai között éppúgy szerepelt információszerzés, mint közvetítés a Népszövetség és a magyar kormány, valamint további magyar szervezetek (akár civü szerveződésűek is) között, illetve különféle kulturális- és sajtómunkák.

IV. Károly első visszatérési kísérlete és annak következményei

A királykérdés megoldatlanságát és az azt övező kisantant-félelmeket jócskán elmélyítette, hogy 1921. március 26-án Magyarországra érkezett, és április 5-éig az országban is maradt IV. Károly - ez pedig a népszövetségi csatlakozás szempontjából is kulcsfontosságú volt.

Károly érkezése a magyar vezető körök nagy részét is meglepte, Horthy Miklós kormányzó pedig azon az állásponton volt, hogy mivel a nagykövetek tanácsa 1920. február 2-án egyértelműen elvetette a Habsburgok visszatérésének lehetőségét, ezért a királykérdés felvetése jelenleg időszerűtlen, „megzavarja az ország békéjét, akadályozza az újjáépítést és megfoszt bennünket annak lehetőségétől, hogy a külfölddel jó viszonyba léphessünk". Horthy éppen ezért nem volt hajlandó eleget tenni Károly kérésének, és lemondani javára a hatalomról. Károly királynak ez a visszatérési kísérlete valóban igencsak nagy felbolydulást keltett a restaurációtól korábban is félő szomszédos országokban. Csehszlovákia budapesti képviselője naponta járt át a külügyminisztériumba, hogy Károly távozását követelje,21 majd Edvard Benes cseh külügyminiszter a helyzet miatt április 3-án arra utasította a budapesti csehszlovák képviselőt, hogy „Adjon át a jugoszláv követtel - amint erre utasítást kap - egy közös ultimátum-jegyzéket. Követeljük Habsburg Károly azonnali eltávolítását Magyarországról. Amennyiben Károly csütörtökön, április 7-én este hat órakor még Magyarországon lesz, azonnal hozzálátunk ama intézkedések végrehajtásához, amelyekben közösen megállapodtunk." A csehszlovák képviselő, és a többi kisantant állam tétovázása miatt az ultimátum átadására végül csak április 5-én délután került sor, amikorra azonban IV. Károly már elhagyta az országot."' 22 23 24 25 26

22 Bánffy Miklós gróf (1873-1950) politikus, író és rendező, aki 1921. április 14. és 1922. december 19. között a Magyar Királyság külügyminiszteri posztját is betöltötte. 1916 november-decemberében aktívan részt vett IV. Károly koronázásának előkészítésében, mint a ceremónia művészeti és technikai bizottságának vezetője. Külügyminisztersége alatt ment végbe Magyarország csatlakozása a Nemzetek Szövetségéhez. Távozását követően visszaköltözött Erdélybe, ahol kérvényezte a román állampolgárságot. A két világháború közötti időszakban is folytatta szépirodalmi tevékenységét (műveit Kisbán Miklós néven adta ki) és az erdélyi irodalmi és kulturális élet egyik vezetőjeként működött, így igyekezve megteremteni a korszakban sokak által kívánt kultúrfölényt.

23 Baranyai Zoltán levele Parcher Félixhez. Genf, 1921. május 21. Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (továbbiakban: MNL OL) K 1071. s. 2. t. 45.

24 Réz Mihály első tervezete a N. Sz. mellett működő magyar Titkárságra. Genf, 1921. február 21. MNL OL K1071. cs. 2. t. 46-50.

25 Horthy Miklós: Emlékirataim. Bp., 1990.147-153.

26 Ádám Magda: A királypuccsok és a kisantant. I. História 6. (1984) http://www.tankonyvtar.hu/ en/tartalom/historia/84-01/ch06.html (2014. május 5.)

46