Folia Historica 32. (Budapest, 2017)

I. TANULMÁNYOK - Varga Lujza: Magyarország csatlakozása a Nemzetek Szövetségéhez

ugyanis a Népszövetség mandátuma alá vonták, és azokat a korábban megkötött, titkos megállapodásoknak megfelelően adták át egy-egy államnak,2 ezzel gyakorlatilag a szervezet működésének legelején áthágva annak hangoztatott elveit.

A nagy elvek és a reálpolitika igényei kezdettől jelen voltak tehát a Népszövetségben, és ez a kettősség a szervezet későbbi működésére is kihatással volt. A Nép- szövetség az általa hangoztatott alapelveknek megfelelően egyaránt tömöríteni kívánta az első világháború győztes és vesztes államait is - ezzel a lehetőséggel pedig az önmagát kereső, az ország szétesése miatt kialakult sokkhelyzetből épp csak ébredő Magyar- ország élni akart.3 Szüksége volt erre a lépésre, hogy első világháborús veresége után ismét belekerüljön a diplomáciai vérkeringésbe, és így elszigeteltsége mérséklődjön,4 5 6 illetve hogy az angolszász orientációt kiegészítve a szövetség segítségével ellensúlyozhassák a kialakulóban lévő, franciák vezette kisantantot. Ezért a Teleki Pált váltó, 1921. április 14-én hivatalba lépő új kormányfő, Bethlen István alatt a csatlakozás az egyik legfontosabb külpolitikai kérdéssé vált.1'

Az első lépések

Magyarország 1920. június 4-én írta alá a trianoni békeszerződést, azt a 14 részből álló szerződést, amelynek következtében jelentős számú magyar lakosság szorult az ország határain kívülre. Az aláírt szerződés első része a Népszövetség alapokmányát tartalmazta,7 csak ezután következhetett a békeszerződés pontos határozatainak felsorolása. Mindez már előrevetítette: Magyarország nem vonhatja ki magát a Népszövetség tevékenysége és annak hatásai alól.

A szerződés 3. részében a következőket olvashatjuk: „Magyarország hozzájárult ahhoz, hogy a Nemzetek Szövetségének Tanácsa minden egyes tagjának meg legyen az a joga, hogy a Tanács figyelmét e kötelezettségek valamelyikének bárminemű megsértésére vagy megsértésének veszélyére felhívja és hogy a Tanács oly módon járhas2 Galántai József. Az első világháború. Bp., 1980.495-496.

3 Habár ebben a kérdésben a magyar politikusok és a közvélemény egyáltalán nem volt egységes, a vitában a Népszövetséghez való csatlakozást támogatók kerekedtek felül. Mivel az ekörül kialakult viták ismertetése egy külön tanulmányt tenne ki, ezért ezekre jelen munkában nem térek ki. A témáról bővebben 1. pl. Zeidler, Miklós: The League of Nations in Hungary's Thinking About Foreign Policy. Hungarian Quarterly 53. (2013) 170-198.

4 Magyarország a XX. században. Főszerk.: Kollega Tarsoly István Szekszárd, 1996-2000. http:// mek.niif.hu/02100/02185/html/10.html (2016. május 31.)

5 Peterecz Zoltán: Jeremiah Smith, Jr. és Magyarország, 1924-1926: Az Egyesült Államok, a Nép- szövetség és a pénzügyi rekonstrukció Magyarországon. PhD Értekezés Tézisei. ELTE BTK, Bp., 2009. http://doktori.btk.elte.hu/lit/petereczzoltan/tezis.pdf (2016. május 31.)

6 Magyarország csatlakozása a Népszövetséghez viszonylag jól rekonstruálható az 1920. augusztus 7. óta Kozma Miklós által vezetett, és Zimmer Ferenc által szerkesztett Magyar Távirati Iroda jelentései alapján. Az MTI jelentései teljes terjedelmükben elérhetőek a következő linken: http://archivl920-1944.mti.hu/Pages/PDFSearch.aspx7PmdH (2014. április 27.)

7 A trianoni békeszerződés teljes szövege, és ezen belül a Nemzetek Szövetségének Egyességok- mánya elérhető magyar nyelven a következő linken: http://www.trianon.hu/keret.phtml7/tri- anon/trial920/bekeszerz.phtml (2014. április 27.)

42