Folia Historica 32. (Budapest, 2017)
II. KÖZLEMÉNYEK - Kollár Csilla: Idegenforgalmi régiók. Képeslapsorozat az 1930-as évekből
kiadványban közzétett írások hazánk valamennyi idegenforgalmi szempontból érdekes régióját bemutatták. Minden év nyarán megjelent egy a Balatonnal foglalkozó kü- lönszám is. A kiadvány mérete nagyméretű fényképek és igényes grafikák közlését is lehetővé tette. A cikkek magyar, olasz és német nyelven is olvashatóak voltak, így nem tekinthetjük csupán csak a belföldi turizmus céljait szolgáló kiadványnak. Jól megfigyelhető viszont az a törekvés, hogy a kezdetben kizárólag Budapest iránt érdeklődő külföldi vendégeket megismertessék a magyar vidékkel, ezzel is növelve a vendégéjszakák számát, és az elköltött pénz mennyiségét. A belföldi és külföldi turisták számára kínált régiók és attrakciók természetesen ugyanazok voltak. Viszont egyértelműen a belföldi utazóközönség megnyerésének szándékával indították 1932-ben az úgynevezett „filléres gyorsokat" vagy más néven „filléres vonatokat", melyek 75%-os utazási kedvezményt nyújtottak. Ünnep- és vasárnaponként vidéki városokba rendszerint vásárokba, a tokaji szüretre, szabadtéri játékokra, versenyekre, ünnepségekre, kongresszusokra közlekedtek és rövid időn belül páratlan népszerűségre tettek szert.4" Az akció kilenc éve alatt 1400 vonat 1 400 000 utast szállított, jelentősen segítve ezzel az ország megmaradt és újonnan felfedezett értékeinek a megismerését.4 ’ A propagandagépezet kivételesen összehangolt működését mutatja, hogy a kedvezményes vonatok megindulásának évében Filléres gyors4' címen játékfilmet is bemutattak a mozik. A történet egy fiatal pár esküvőjével kezdődik. Szerény anyagi körülményeik miatt a budapesti fiatalok csak egy közeli üdülőhelyre utazhatnak nászúira, természetesen a filléres gyorssal. A korra jellemző történet szerint a véletlen összehozza őket egy magyar származású amerikai milliomossal, mely találkozás kedvező fordulatot hoz a pár életébe. A rendelkezésre álló statisztikákból4" kiderül, hogy a magyarokat minden igyekezet ellenére sem tudták eltántorítani a külföldi utazástól. Az igényes és szerteágazó idegenforgalmi propaganda ellenére sem sikerült elérni, hogy a hozzánk látogató külföldiek többet költsenek, mint amennyit a magyarok más országokban kiadnak, így idegenforgalmi mérlegünk minden évben veszteséggel zárt. A fent bemutatott képeslapsorozat is azt a célt szolgálta, hogy az elcsatolt területeken lévő üdülőhelyek helyett új régiókat ajánljon az utazni vágyók figyelmébe. Az elvesztett fürdőhelyek helyett így került a kínálatba a Balaton és a Budapesthez közeli dunai fürdőhelyek, gyógyfürdők, mint Harkány, Eger vagy Hévíz. Felértékelődött a határon belüli hegyvidékek (Bakony, Mátra, Bükk, Mecsek) szerepe is, de a Tátrát nem sikerült teljesen pótolni. A kulturális turizmus szerelmesei sem csalódtak, Sopron, Kőszeg és Eger gazdag kínálattal jelentkezett. A magyar táj egzotikuma, a vidéki élet szépsége, tisztasága, a népviselet ősi bája is nagy hangsúlyt kapott, különösen Mezőkövesd és a Hortobágy. Nagyon helytálló Jusztin Márta megállapítása, miszerint „Trianon veszteségei látni tanították a 45 46 47 48 45 A magyar vasút krónikája a XX. században. Szerk.: Mezei István. [Bp.], 2006. 76. 46 Jusztin M. Az idegenforgalom híd szerepének i. m. 270. 47 Sajnos a film elveszett, rendezője: Gaál Béla. Forrás: MaNDA Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet http://mandarchiv.hu/tart/jatekfilm?name=jatekfilm&action=film& id=80000221 (2015. január 2.) 48 Jusztin M. „Utazgassunk hazánk földjén!" i. m. 195. 275
