Folia Historica 32. (Budapest, 2017)
II. KÖZLEMÉNYEK - Gál Vilmos: A lövészárkok művészete. Első világháborús frontemlékek a Magyar Nemzeti Múzeum Egyedi Tárgyak Gyűjteményében
1. Lőszerhüvely váza (Lásd: műtárgykatalógus 12. tétel.) „Ezen a darabon a középső harmadban látható domborulatok poncolással készültek. Először olvadt szurokkal kiöntötték a hüvelyt, hogy a kalapálás közben ne deformálódjon az anyag. Utána a két térd közé szorították a munkadarabot, satu, más ember segítsége nem kellett ehhez a fázishoz, és a poncolóval, kalapács segítségével hozták létre egymás után ezeket a kis domborulatokat, amelyek a végén egy nagyon szép, egységes, a méhkaptár geometriájához hasonló felületet adtak. A címer és a felirat beütéssel készült, ezt ugyancsak poncolással alakították ki, de ahhoz egy másik, ívelt végű poncolóra volt szükség. A célszerszámok, a pon- colók, vésők kialakítását minden bizonnyal maguk végezték reszeléssel, köszörüléssel. A váza nyakán lévő szirmokat valószínűleg vasfűrésszel vágták ki, reszelővei igazították ki, majd fogóval, vagy kalapálással hajlították meg. Lemezvágó olló is szóba jöhetett erre a célra, de a lőszerhüvely a vörösréznél jóval keményebb sárgarézből készült, természetesen már sorozattermékként, húzással állították elő. Mindenesetre az is fontos, hogy a merev sárgarezet nem ártott lágyítani, tehát hevítés után könnyebb volt a poncolás és a kalapálás is. Ez nagyon szép darab, nem hiszem, hogy műhelyen kívül, jó szerszámok nélkül meg lehetett csinálni. Egy jó kezű mesternek is nagyjából harminc munkaórájába kerül egy ilyen darabot előállítania. Nagyon szép a felülete, ezt polírozással lehet elérni, szidol volt már akkor, de nem tudom, hogy hozzáférhettek-e a fronton, azt színes és nemesfémekhez használták, de a szidol beleragadt a résekbe, utána ki kellett mosni belőle. Ela nem volt polírozó anyag és eszköz, meg lehetett oldani egyszerűbben is: nedves homokkal átitatott rongyot használhattak a test átdörzsölésére, az is megfelel a célnak." (4. kép) 4. kép Lőszerhüvely váza. Műtárgykatalógus 12. tétel (Fotó: Kardos Judit) 243
