Folia Historica 32. (Budapest, 2017)

II. KÖZLEMÉNYEK - Debreczeni-Droppán Béla: A Magyar Nemzeti Múzeum tisztviselői az első világháborúban

azonban ez megtörtént volna 1915-ben be kellett vonulnia. A déli frontra került, ahol végül csak kisebb csetepatékban vett részt, a harcvonalban már nem vetették be. Majd hét hónapot szolgált és eközben megragadott minden időt, hogy botanikai kutatásokat folytasson.'"1 Ezek eredményeit aztán az általa szerkesztett Botanikai Közleményekben közölte.1,5 Első közleményét a következőképpen kezdte: „Mindig érdekelt a vizek világa. Régi vágyam volt, hogy a Szávamentén elterülő mocsarakat lássam. Ezt a kívánságomat a háború teljesítette." Közleménye végén szinte már szomorúan jegyezte meg, hogy véget ért „katonai botanizálása". Moesz egy előre nem tervezett kutatást folytatott, amire lehetőséget kapott. A másik példánk azonban már egy olyan kutatásra mutat, amelyet tervezetten végeztek egy olyan területen, Albánia északi részén, amelyet a Monarchia csapatai elfoglaltak. Kümmerle Jenő Béla (1876-1931) növénytári igazgató őr 1918 nyarán hét hétig kutatott a Magyar Nemzeti Múzeum megbízásából és a K. u. K. Armeeoberkommando engedélyével a „Balkan Studien Kommision" tagjai részére előírt egyenruhában és a biztosított tiszti kedvezmények igénybevételével. A kutatás, amelybe két hét késéssel Csiki Ernő állattári igazgató őr is bekapcsolódott, a Prinzzentől Debráig terjedő északkeleti határhavasok területét vizsgálta és - mint Kümmerle későbbi jelentésében megjegyezte - „rendkívül gazdag és értékes anyagot eredményezett."66 E két példa mellett is voltak még olyan esetek, amikor múzeumi munkatársak egy idő után szaktudásukhoz, hivatásukhoz kötődő feladatot kaptak katonai szolgálatuk ideje alatt. Szabó-Patay József (1887-1945), az Allattár segédőre, a Természettudományi Múzeum későbbi főigazgatója 1915. március 15-től a háború végéig a fővárosi Zita katonakórházban, mint parazitológus és bakteriológus teljesített szolgálatot, közben az 1915 áprilisában a Margitszigeten megnyitott Hadi és Népegészségügyi kiállításon a „Rovarok, mint a fertőzőbetegségek terjesztői" csoportot rendezte. Ugyancsak az Állattárból, az először az orosz hadszíntérre került Újhelyi József laboráns 18 hónapi frontszolgálat után a munkácsi megfigyelő állomás bakteriológiai laboratóriumába került, amelyet később az Országos Hadigondozó Hivatal vett át, ahol a háború befejezéséig szolgált."

Emlékjel a Nemzeti Múzeum halottainak

A világháború hősi halottai előtt tisztelgő emlékművek állítására az első javaslatot Abele Ferenc báró, vezérkari őrnagy tette, akinek kezdeményezését követően Tisza István gróf, miniszterelnök 1917-ben terjesztette be „a most dúló háborúban a hazáért küzdő hősök emlékének megörökítéséről" szóló VIII. törvénycikket.6" 64 65 66 67 68

64 MTM TGy Növénytár 1918. XII/60.

65 Moesz Gusztáv: Botanizálás a Száva partján 1915. év nyarán. Botanikai Közlemények 15. (1916) 1-2. fűz. 1-9.; Uő\ Gombák a Száva partjáról. Botanikai Közlemények 15. (1916) 3-4. fűz. 81-92.

66 MTM TGy Növénytár 1918. XII/60. Kümmerle egyébként az orosz és az olasz fronton is harcolt, előbbin kétszer is megsebesült (uo.).

67 MTM TGy Állattár 46/1918.

68 Itt igazi háború van - Az I. világháború Pest megyei forrásai (MNL PML). Emlékművek, http:// mnl.gov.hu/mnl/pml/emlekmuvek (2016. december 7.)

224