Folia Historica 32. (Budapest, 2017)
I. TANULMÁNYOK - Kollár Csilla: Középkori miseruhák kutatás- és gyűjtéstörténetéről a Magyar Nemzeti Múzeum Textilgyűjteményének néhány kiemelkedő darabja kapcsán
Az 1907. évi amatőr gyűjtők kiállításon46 nem sok textil szerepel, néhány szövet, de elsősorban csipkék. Az 1930. évi egyházművészeti kiállításon47 viszont már múzeumi tárgyak is láthatóak. Örömmel jegyzi meg Divald, hogy az 1930. évi egyházművészeti kiállításon sok amatőr gyűjtő is feltűnt. Nekik fontos feladatot szánt: „Addig, amíg a viszonyok megjavulnak s a közgyűjteményeink ismét legalább a háború előtti mértékben jutnak javadalmazáshoz, gyűjtőinknek elsősorban a csonka határainkon túl mozgósított műkincsek megszerzésére kellene törekedniök, amelyek kivitelét elszakadt országrészeink mostani urai alighanem épp magyar jellegük miatt tűrik. Magyar áldozatkészség emlékei ezek, magyar ízlés és magyar lélek tükröződik rajtuk. S.O.S."48 49 50 51 52 53 A kiállításon nem szerepeltek Nemes Marcell tárgyai, de hagyatékának 1931. és 1933. évi katalógusából tudjuk,47 hogy az egyik legnagyobb magánkézben lévő középkori textilgyűjteménnyel rendelkezett. Kiállított viszont Dr. Delmár Emil és Herzog Mór is. Az utóbbi tulajdonában 4 darab középkori miseruha volt. Jellemző, hogy nem szakrális használatuknak megfelelően, sokkal inkább dísztárgyként, esztétikai minőségüket értékelve kezelik őket a műgyűjtők. Enteriőrfotókon látszik, hogy fali díszként, szobrok talapzatának ékeként helyezik el a paramentumokat. A második világháború után megfigyelhető, hogy a tárgyak jó része megtalálta az utat a közgyűjteményekhez. Gyűjtésük jórészt lezárult, feldolgozásuk, inventarizálásuk, állagmegóvásuk folyamatban van. A muzeológusok figyelmét leköti a gyűjteményekbe érkező nagymennyiségű és nagyon eltérő kvalitású anyag kezelése. A Magyar Nemzeti Múzeumban V. Ember Mária a gyűjteményépítés fontos, de tudományos kutatásokra nem sok időt és lehetőséget kínáló, kimerítő munkája mellett máig érvényes megállapításokat fogalmazott meg."' A múzeum úrihímzéseit közreadó könyve megírása mellett a régészeti textíliák vizsgálata terén is úttörő szerepet játszott. Csemyánszky Mária is foglalkozott a középkori liturgikus öltözetek kérdésével elsősorban az esztergomi párámén hunokkal.31 Őket megelőzve Bárányné Oberschall Magda kisebb válogatást adott közre magyarországi miseruhákról. 2 1987-ben a Budapesti Történeti Múzeumban rendezett Művészet Zsigmond király korában 1387-1437 című kiállításon jelenhettek meg hosszú idő után újra a Magyar Nemzeti Múzeum középkori miseruhái. A katalógus számára Wehli Tünde írta le a figurális 46 Csányi Károly: A budapesti amateur gyűjtemények kiállításának lajstroma. Iparművészeti Múzeum, Bp., 1907. 47 Régi egyházművészet országos kiállítása 1930. május-szeptember. Országos Magyar Iparművészeti Múzeum, Bp., 1930. 48 Divald K. i. m. 175. 49 Hdbing, Hugo: Sammlung Marczell von Nemes. München, 1931.; Helbing, Hugo: Sammlung Marczell von Nemes. München, 1933. 50 A Textilgyűjtemény kiemelt darabjai között a középkori miseruhákat is megemlíti. V. Ember Mária: Régi textíliák. Bp., 1980. 51 Csemyánszky Mária: Az esztergomi főszékesegyházi kincstár paramentumai. Bp., 1933. 52 Báránybé Oberschall Magda: Magyarországi miseruhák. Bp., 1937. 53 Művészet Zsigmond király korában 1387-1437. II. Katalógus. Szerk.: Beke László-Marosi Emő-Wehli Tünde. Bp., 1987. 20
