Folia Historica 32. (Budapest, 2017)

II. KÖZLEMÉNYEK - Fekete Krisztián: Ötvösök az 1862. évi Adressbuchban

bizonyos helységek esetében nem említ műhelyeket az Adressbuch, nem mutatja azt, hogy ott nem készültek nemesfémből tárgyak, mindössze az adatközlés hiányosságaira világít rá. Jól bizonyítja ezt az 1870-ben megjelent kiadvány, melyben egyebek között Debrecenben 3, Miskolcon 4, Szabadkán 5, Csakován egyenesen 10 ötvös működésére hívják fel a figyelmet. Elképzelhetetlen, hogy itt 8 évvel korábban nem folyt munka.

Ismereteink szerint ez az 1862. évi Adressbuch volt az interneten a legkorábban elérhető (2009), azóta különböző forrásokból, könyvtárakból számos, részben régebbi, részben újabb címjegyzék került digitalizálásra. Ezeket az adatok megerősítésére, és a városokban folyó ötvösmunka kontinuitásának igazolására magunk is felhasználtuk munkánkban.

Az egyes ötvösökre vonatkozó adatok tekintetében nagy segítséget jelentett az Országos Széchényi Könyvtár gyászjelentés-gyűjteménye, amely digitalizálva hozzáférhető az interneten. " Szintén nagy segítséget jelentettek azok a monográfiák és tanulmányok, melyekben az egyes városok ötvösségét korábban részletesen feldolgozták.

Ezen adatok összesítése során az arany- és ezüstművesek egy részéről kirajzolódik egy pályafutás és szakmai életmű. De az is nagyon jól látszik, hogy még nagyon sok tennivalója van a kutatásnak, mind az adatgyűjtés, mind a levéltári kutatások területén.

A feldolgozás során igyekeztünk követni az eredeti kiadvány tematikáját, de az átláthatóság érdekében azokat az eseteket, ahol nincs több adatunk az ötvösökről, a tanulmány végén soroljuk fel. A leírás eredetileg természetesen német nyelvű. Tanulmányunkban a városok magyar nevük szerinti betűrendben, a mesterek pedig az Adressbuchban előforduló névalakban, zárójelben az összes ismert névváltozattal, betűrendben szerepelnek. Ennek megfelelően a közlés sorrendje eltérhet az eredetitől. A szakirodalomból vett hivatkozások esetén minden esetben megtartottuk az ott előforduló névváltozatot.

Abban az esetben, ha ismerjük a városi céh, vagy a város ötvösei által használt fémjegyet, a legjellemzőbbet, illetve időben a legközelebbit egy példán keresztül bemutatjuk.

A mesterek készítőjegyeit szintén igyekszünk fényképesen bemutatni, ahol erre nincs lehetőség, a rajzot a korábbi forrásokból vettük át. Munkánk során az ismert, közölt jegyek esetében Kőszeghy Elemér jegy könyvére/ és az ott közölt folyószámokra, a pesti ötvösök esetében P. Brestyánszky Ilona munkájára7 hivatkozunk/ 4 5 6 7 8

4 Adressbuch der protokollirten und nicht protokollirten Kaufleute, Fabrikanten und Gewerbsleute von Ungam, Siebenbürgen, Croatien, Slavonien, Dalmatien, Galizien und Bukovina. Nürnberg, 1870. Verlag von E. Leuchs & Comp. A könyv az interneten digitális formában megtalálható: https://books.google.de/books?id=izRTAAAAcAAJ&printsec=frontcover&hl=d e&source=gbs_ge_summary_r#v=onepage&q&f=false (2017. november 11.)

5 https://familysearch.org/search/collection/1542666 (2016. május 27.)

6 Kőszeghy Elemér: Magyarországi ötvösjegyek a középkortól 1867-ig. Bp., 1936.

7 P. Brestyánszky Ilona-. A pest-budai ötvösség. Bp., 1977.

8 Míg Kőszeghy Elemér jegykönyvében minden tárgy esetében közölte a tárgy tulajdonosát, erre tanulmányunkban nem kerül sor, mert ehhez a tárgyak tulajdonosai nem járultak hozzá.

133