Folia Historica 31. (Budapest, 2016)

III. KÖZLEMÉNYEK - Enzsöl Imre: III. (VI.) Károly emlékérmei a Magyar Nemzeti Múzeumban

A Bécsben kialakított tartományi kancellária létrehozására is adtak ki érmet, melynek funkciójáról az érem hátoldalán megjelenő felirat is tudósít. A császár alatt a szakszerű ügyintézés az uralma alatt álló országokban sokat fejlődött. (101. szám)

A császár katolikus szerzeteseket támogató gyakorlatának része a göttweichi (Göttweig) apátsági érem (1718) és az apátságának felépítésére kiadott érem (1719). (104. és 110. szám, 43. kép)

A spanyol örökösödési háborúban részben kárpótlásként megnyert itáliai területek megtartásáért VI. Károly 1718-tól sikeres háborút viselt és győzelmet aratott a spanyolok felett. Segítségére volt az angol flotta is. Elfoglalta Messinát és Palermót, visszafoglalta Szicíliát. (105-117. szám, 44-50. kép) Uralkodása során többször harcolt még ezen a hadszíntéren, változó sikerrel. Az ő uralkodása idején állt a Habsburgok uralma alatt Itália területének legnagyobb része.

Magyar szempontból is fontos esemény volt a leányági örökösödés lehetőségének kimondása (1720), amelyet csak két év múlva ismert el a magyar országgyűlés. A Pragmatica Sanctio kedvező fogadtatása érzékelteti, hogy a rendek elégedettek az uralkodóval és a dunai országcsoport nyújtotta keretekkel. (112. szám)

III. Károly erdélyi érme, melyet Carl Joseph Hoffmann magyarországi német éremművész készített, szintén bekerült a gyűjteménybe. (74. és 118. szám, 29. és 51. kép) Mutatja, hogy a Kárpát-medencei vésnökök mennyire tudtak, vagy talán inkább nem tudtak felzárkózni a bécsi központú, kiemelt udvari barokk éremművészethez.

A cseh királyi koronázás - fényes külsőségekkel - 1723-ban ment végbe Prágában. Hogy miért ilyen későn? Talán azért, mert ennek az országnak a lojalitására a Habsburgok mindenképpen számítottak. Sok érmet adtak ki, a vésnökök a feleség számára külön érmeket is készítettek. A császár egyébként is kedvelte a szertartásos megnyilvánulásokat. A gyűjteményben fennmaradt fél tucat magas színvonalú, pompás érem. (119-122. szám, 52-53. kép)

A Mária Amália főhercegnő születésére kiadott két érem a gyermekként elhunyt legfiatalabb leányának állított emléket. (126-127. szám, 55-56. kép) Az előző két érem a császárnő terhességéről szól, nem rajta, hanem a szerencsén múlt, hogy nem szült újabb fiút.

A két fontos németalföldi tartományt, Flandriát és Brabantot VI. Károly 1724-ben megszerezte. Ezeket már 1719-ben jogosnak tartotta elfoglalni. (111. és 128-129. szám.) Végül is a mai Belgium területét megtartotta utódainak.

Az 1725-ben kötött bécsi béke biztosította az európai „modus vivendi"-t, s hogy a nagyhatalmak az újabb pengeváltás után a békét újra elnyerjék. (129-131. szám, 57. kép) Az innerbergi bányaművek évszázados jubileumára (1725) és a csehországi bányák felújítására (1727) is adott ki a császár emlékérmet. Ám ilyen gazdasági jellegű érmek inkább utódjára, Mária Teréziára és II. Józsefre jellemzőek, de már VI. Károly uralkodása alatt is kezdték fontosnak tartani gazdasági érmek kiadását. (132-133. szám, 58-59. kép)

Az építkezést bemutató érmek között van egy hármas, amelyen a bécsi Szent József- szobor és az ugyancsak a Hohe Marktaun levő oszlopos kút felállítása látszik (1729).

6 Enzsöl 1. i. m. 97-109. ugyanott az éremművészekről 95-96.

310