Folia Historica 31. (Budapest, 2016)

III. KÖZLEMÉNYEK - Enzsöl Imre: III. (VI.) Károly emlékérmei a Magyar Nemzeti Múzeumban

A képeket nem ugyanaz a vésnök készítette. Ez is mutatja, hogy a felállítás rangos esemény volt a korban, belefért a fontos történeti érmek témái közé. (134-136. szám, 60. kép)

Hasonlóan emlékérmet ért az 1730-ban alapított császári testőrség; előlapján testőrt, hátlapján az intézményt felmagasztaló versikét jelenít meg. Ez az első eset, hogy német szöveggel találkozunk. Az érmek nyelve mindig latin, a hivatalos nyelvet követi. (137. szám) Károlynál már kezd előfordulni a beszélt nyelv használata is.

Ezután ismét VI. Károly - sokadik - bécsi békéje következik 1731-ből. A 61. kép hátoldalán a négy békülő felet isteni sugár áldja meg. Csatározás főleg a franciákkal fordult elő, akik többször kihasználták, hogy Bécs messze van a Rajnától és szövetségeseket is bevontak, főleg Itáliában. (138. szám, 61. kép)

A liegnitzi Joseph Akadémia alapításának emlékérme az egyetlen ilyen intézmény létrehozásáról fennmaradt darab. (140. szám, 62. kép) A sok háború mellett ilyenfajta tevékenységre viszonylag kevesebb erő jutott. (Az oktatás főleg az utódokra maradt.)

A francia királysággal a béke 1734-ig tartott. Ezután a Habsburgokat megtámadták a spanyolokkal és a szárd királysággal összefogva. A spanyolok lerohanták Nápolyt, a franciák Lombardiát és Lotharingiát. A Mosel folyónál aratott diadalukat az osztrákok több érmen is megörökítették, legalább nem törtek át a gallok. Ausztria visszavágása rövid ideig volt eredményes. (141-142. szám, 63. kép) Már 1735-ben reményteljes béketárgyalások kezdődtek. (144. szám, 64. kép) Nápolyért és Szicíliáért Károly Parmát kapta. Az örökéből kiforgatott Lotharingiai Ferenc, Mária Terézia jegyese, Toscanát vehette birtokba.

Az esőzések következtében bekövetkezett sziléziai ínség megörökítése szintén uni- kális és megejtő német szöveggel ellátott. Az a ritka érem, ami rosszról tudósít. 1736-ban sok áldozatot követelt, mert nem tudták a szélsőséges időjárás sújtotta területet ellátni. (145. szám)

Ausztria újabb háborút kezdett 1736-ban, ezúttal az oroszokkal együtt az Oszmán Birodalommal szemben. A hadjárat 1737-ben még sikeres volt. (146. szám) Azután a hadiszerencse elpártolt, a franciák az ellenséget segítették és a törökök végül még Bel- grádot is visszafoglalták. Az ott 1739-ben kötött békében Károly 1718-as hódításai is jórészt elvesztek, kivéve a Magyar Királyság akkor visszafoglalt területe. (153. szám, 69. kép)

Békét kellett kötni lehetőleg mindkét ellenféllel szemben. A tárgyalások 1737-ben újrakezdődtek és hosszasan tartottak. (147-150. szám, 65-68. kép) A 68. kép magát VI. Károlyt és XV. Lajost is ábrázolja, ami szakítás az eddigi, ellenfél nélküli békekötési érmekkel.

Ausztria nagyságára van egy emlékérmünk, amely az osztrák sast és pólyát, a magyar és cseh koronát ábrázolja az országok pajzsain. Ilyenfajta érmek élesztették és táplálták a birodalmi gondolatot. (151. szám) A szöveg szerint Ausztria feladata az uralkodás. (Talán, mint ahogy egykor Rómáé volt.)

A 152. érem VI. Károlyt és a gyermek Mária Teréziát ábrázolja. Mária Terézia születéséről készült emlékérmet az Erzsébet Krisztinához köthető érmeket bemutató

311