Folia Historica 31. (Budapest, 2016)

III. KÖZLEMÉNYEK - Enzsöl Imre: III. (VI.) Károly emlékérmei a Magyar Nemzeti Múzeumban

királyának nevezte magát a német, magyar és cseh királyságon kívül. Ezt a titulust haláláig megtartotta, amely ekkor már csak egy puszta cím volt. 1712-ben magyar királlyá koronázták. (35-47. szám, 17. kép) A koronázás érmeit Gohl Ödön 1917-ben már közzétette. Ezt a koronázást két évvel később királynői koronázás követte Pozsonyban. (55-56. szám)

Volt szövetségesei 1713-ban Utrechtben egyezményt kötöttek Franciaországgal, amelyben elismerték XIV. Lajos unokáját a spanyol trónon. Ehhez kellett csatlakoznia Károlynak a többször megörökített rastatti békében 1714-ben. (57-63. szám, 22-24. kép) Lényegében ezt erősítette meg az ugyanezen évben kötött bádeni béke; (65-66. szám) XIV. Lajos és VI. Károly követei pontosították a kontinentális határokat. Spanyolországért Németalföldön és Itáliában kapott valamennyi kárpótlást. Ekkor érte el a dunai Habsburg Birodalom a legnagyobb kiterjedését.

A spanyol örökösödési háború folyamán részben az osztrák Habsburgok kezébe került az Aranygyapjas Rend feletti diszpozíció. A rendet 1712-ben VI. Károly megújította, és e tette éremre került. (54. szám, 21. kép) Hozzájárult, hogy a lovagok ausztriai ága fennmaradt. A császár egyébként is vonzódott a hagyományos dolgokhoz. Nem volt benne a konzervatív birodalmat megváltoztatni akaró mély szándék, de ha tudott, jobbított.

A császár 1714-ben a csatákban rokkantá vált katonák részére otthont emelt egy szép nagy barokk ház formájában Pesten. (64. szám, 25-26. kép) Ezen az érmen az uralkodó kivételesen katonaköpenyben mutatkozik, kifejezvén együttérzését.

A hazánkat is sújtó pestisjárvány elérte Bécset is és 1715-ben lecsendesedett. Az uralkodó úgy hihette, hogy közbenjárásának is szerepe lehet a jó végkifejletben. A megmenekültek nevében a császár (többször is) hálaadó oszlopot emelt. (67-69. szám)

Az áhított fiúörökös, Lipót főherceg 1716-ban született meg. Ennek örömére rengeteg érmet bocsátottak ki. A gyermek sajnos, néhány hónaposán elhunyt. (70-79. szám, 27-30. kép)

Az uralkodó mindig bőkezűen támogatta a katolikus egyházat, birodalma egyik tartóoszlopát, többek között megépíttette a Karlskirchét. A katedrális a legnagyobb épület, amelyet Károly Bécsben emeltetett. Az alapítás kiváltó oka az 1715. évi szörnyű pestisjárvány, tehát fogadalmi épületnek építették 1716-tól. (80-81. szám, 31-32. kép)

1716-ban Károly sikeres háborút indított a gyöngülő Oszmán Birodalom ellen. (83-100. szám, 33-36. kép) A harci jelenetek barokk dinamizmusa és zsúfoltsága megragadó. A keresztény sereg visszafoglalta a Temesvári Bánságot, helyreállítva ezzel Erdély biztonságát. (88. és 93. szám, 37. és 39. kép) Nem véletlen, hogy ezt hazai vésnök örökítette meg.

A háború közben, 1717-ben volt a császár és király 5 éves uralkodói évfordulója (lustruma). A koronás főt illető pozitív képi és verbális megnyilatkozások láthatók és olvashatók az érmeken. Ezek az uralkodót a legjobb színben tüntették fel. Ilyen érmek más öttel osztható évekből nem maradtak ránk. (89-92. szám, 38. kép)

Az oszmán-törökök elleni harc során 1717-ben Belgrádot is bevette a keresztény sereg. (95-100. szám, 40M2. kép) A következő évi pozsareváci (passzarovici) béke értelmében Magyarország egész területe felszabadult a török uralom alól, így Belgrád is a környező területekkel együtt. (102-103. szám)

5 Gohl Ödön: A magyar királyok koronázási érmei. Numizmatikai Közlöny 16. (1917) 1-28.

309