Folia Historica 31. (Budapest, 2016)

I. KÖSZÖNTJÜK A 80 ÉVES T. NÉMETH ANNAMÁRIÁT - Radnóti Klára: A Schunda család és a Nemzeti Múzeum - a magyar hangszergyártás emlékei a múzeumban

A Schunda-tárogató pályája is gyorsan felívelt: bemutatják a Magyar Történelmi Társulat ülésén, megszólaltatják a német császár budapesti látogatásakor 1897-ben, használják katonazenekarban és színházban. A Wagner-tisztelő Schunda Bayreuthban is bemutatja, Richter János a Trisztán és Izolda előadásán Londonban használja, 1906- ban a bayreuthi ünnepi játékokon is felhangzik. Rákóczi hamvainak hazahozatalakor „a nagy fejedelem és a bujdosó kurucok hamvai, az ő egykori - sírjából szintén feltámadott - kedves tárogatójuk síró búgásától kísérve tértek az édes haza földjén örök nyugalomra." - írja a konstruktőr. Ezzel végleg összemosták a történeti és a Schunda-tárogatót; manapság a köztudatban csupán az utóbbi él úgy mint ősi magyar hangszer. A tudományos álláspontot képviselő szakemberek véleménye - miszerint azonos nevű, de különböző hangszerekről van szó - csak kevesekhez jut el.4"

Schunda Vencel József patinás, jónevű cégét fia, Schunda Károly vette át. Fennmaradt üzleti naplójából figyelemmel követhető, hogyan alakult a termelés az 1910-es, 20-as években. Sajnos a gyártás egyre zsugorodott. Egyre gyakoribbak a megrendelések között a javítások, s minden évben kevesebb az igény új hangszerre. Talán a piac is telítődött, meg az első világháborút követő gazdasági válság is éreztette hatását. Mindenesetre Schunda Károly számunkra legjelentősebb cselekedete az az ajándékozás volt, amivel a Nemzeti Múzeumnak juttatott a saját tulajdonában lévő hangszerekből. Az adomány élénk visszhangra talált. A múzeum Erem- és Régiségtárának igazgatója, Varjú Elemér köszönőlevelet írt, melyben Schunda Károly gesztusát követendő mintaként állítja a közönség elé: „A mai nehéz időkben példát méltóztatott adni, hogyan jöjjön a magyar közönség a Magyar Nemzeti Múzeum és evvel az egész kultúránk megsegítésére. Fogadja Nagyságos Uram ismételt köszönetem és nagyrabecsülésem kifejezését."41 42 43 A bekerült hangszerek azonnal közszemlére kerülnek a Tíz év szerzeményei kiállításon „Schunda Károly ajándéka, a Schunda V. József hangszerkészítő cég 80 éves fennállásának emlékére 1927-ben" felirattal.44

1929-ben indul a Muzsika című zeneművészeti, zenetudományi és zenekritikai folyóirat. Ebben állandó rovatot kap a Nemzeti Múzeum Zenei Osztálya, melynek célja Isoz Kálmán, a Nemzeti Múzeum főkönyvtámoka megfogalmazásában, „hogy legrégibb nemzeti közgyűjteményünk, a Magyar Nemzeti Múzeum zenei osztályának anyagáról, zenei gyűjteményeinek gyarapodásáról beszámoljon, ismertesse úgy az újabb szerzeményeket, mint a régebbi anyag ritkaságait s kiemelkedőbb érdekességeit, és zenetörténeti adalékokat tegyen közzé, mindenben szolgálva a Nemzeti Múzeum érdekeit." Itt közük és méltatják az adomány tételeit, kiemelve, hogy ezek a hangszerek azért nagyon

41 Haraszti Emil: Wagner Richard és Magyarország. Bp., 1916. 430-431., Schunda V. ]. i. m. 94-96., Schunda V. József: Árjegyzék, h. n., é. n. 14. (MNM, Újkori dokumentumgyűjtemény, ltsz.: Udgy. 1963.35.16.)

42 Sachs, Curt: Handbuch der Musikinstrumentenkunde. Leipzig, 1930. 349., Zenei Lexikon. II. kötet. Szerk.: Szabolcsi Bence-Tóth Aladár. Bp., 1931.596., Gáhn/ György: Régi hangszerek. Bp., 1969. 26-27., Gábry György: Évszázadok hangszerei. Tihany, 1971. 55., Van der Meer, J. H. i. m. 220.

43 MNMI, Történeti Osztály iratai 173/927

44 Tíz év szerzeményei i. m. 24-25.

142