Folia Historica 31. (Budapest, 2016)

I. KÖSZÖNTJÜK A 80 ÉVES T. NÉMETH ANNAMÁRIÁT - Radnóti Klára: A Schunda család és a Nemzeti Múzeum - a magyar hangszergyártás emlékei a múzeumban

értékesek számunkra, mert nagyrészt hazai mesterek kezéből kerültek ki.4

Schunda Károly 1927-es kollekciója egészen egyedülálló a maga nemében. A Schunda család nem műkincseket gyűjtött, mint például a Hangszergyűjtemény másik jelentős donátora, Delhaes István. Ok a munkájuk kapcsán gyűjtötték össze az értékesnek, mintaadónak tartott hangszereket, amelyeket értelemszerűen tanulmányoztak, mintáztak, továbbfejlesztettek, azaz gyűjteményüknek - számukra - gyakorlati haszna volt. Ezek azok a darabok, amelyek az általuk ismert (és követett) mesterek legszínvonalasabb készítményei.

Az egyik legrégebbi darab egy oboa, R. Paur mester- jeggyel.41 (4. kép) Az ismert bécsi fafúvó készítő mestert Joseph Haydn, az Esterházyak udvari zenekarának vezetője is nagyra tartotta, s rendszeresen rendelt tőle nádat, javítást, valamint új hangszert is. Nevét többféleképpen ismerjük: a Rocobaur, Rocco Baur, Roccenpauer, Rucenbauer, Rochbaur mind ugyanazt a személyt jelöli, az újabb szakirodalom Mathias Rockobaurral (1764-1777 között említik) azonosítja,4 mindenesetre az egyik legkiválóbb bécsi mester. Hangszerét Schunda Károly levelében 3 billentyűs angolkürtként tünteti fel, oboa da cacciaként leltározzák be. Ez azt jelzi, hogy a hangszer egy mélyebb változat, körte 45 46 47 48 49

45 Hangszeradomány a Múzeumnak. Muzsika 1. (1929) 8-9. sz. 64-65.

46 Ltsz.: 1927.32.

47 Rice, Albert R. : From the Clarinet D'Amour to the Contra Bass. A History of Large Size Clarinets 1740-1860. Oxford, 2009.35.

48 The New Langwill Index i. m. 24.

49 Hangszeradomány a múzeumnak i. m. 64.

143

4. kép

Oboa és mesterjegye, R. Paur, 18. sz. második fele (Fotó: Dabasi András)