Folia Historica 31. (Budapest, 2016)

I. KÖSZÖNTJÜK A 80 ÉVES T. NÉMETH ANNAMÁRIÁT - Radnóti Klára: A Schunda család és a Nemzeti Múzeum - a magyar hangszergyártás emlékei a múzeumban

3. kép

Schunda-tárogató és mesterjegye,

19. sz. vége (Fotó: Dabasi András)

Húrozása: 9 háromkórusos,2 5 négykórusos fonott húr, a többi sima 5 kórusos acélhúr. Hangterjedelme: E-e3.

A cimbalom sikere jól mérhető a legyártott, s eladott hangszerek számával. 1884-ben az 1000. cimbalomnál tartott a gyár, 1888-ban készült el a 2000. példány ^ (ez is az MNM tulajdonában van2 ), 1906-ban már a 10 000. példány elkészültét ünnepelték. Ebből az alkalomból a konstruktőr megírta a cimbalom történetét, s ebben részletesen beszámolt sikereiről. Mint polgár, arra a legbüszkébb, hogy az uralkodó körök is érdeklődnek hangszerei iránt. A budapesti 1885. évi országos kiállításon őfelsége a király, a királyné, a trónörökös, annak felesége, vendégük, a későbbi német császár, a király öccse és családja „kegyes szavakkal tüntették ki", sőt Rudolf trónörökös szűk körű estélyére a budai palotába vendégei mulattatására cimbalmot rendelt tőle cimbalmossal együtt. 11 Mint zeneszerető ember, Liszt és Erkel dicséretét tartja legtöbbre. Büszkén írja, hogy Liszt Ferenc soha nem mulasztotta el őt és pedálcimbalmát bemutatni a nála vendégeskedő külföldi művészeknek (Delibes, Saint Säens, Rubinstein stb.), s hogy műveihez cimbalom-átiratokat is kiadott, 1 Erkel Ferenc pedig, a nemzeti opera megteremtője, aki először alkalmazta a cimbalmot a műzenében, Petőfi egyik költeményét férfikarra és nyolc pedálcimbalomra zenésítette

32

meg.

27 Húrkórus: több húrból álló húrcsoport.

28 Sekunda V. /. i. m. 49-53.

29 Ltsz.: H. 1972.13.

30 Sekunda V. j. i. m. 48.

31 Rékák L. i. m. 23.

32 Sekunda V. ]. i. m. 53-55., Rehák L. i. m. 25.

140