Folia Historica 31. (Budapest, 2016)

I. KÖSZÖNTJÜK A 80 ÉVES T. NÉMETH ANNAMÁRIÁT - Radnóti Klára: A Schunda család és a Nemzeti Múzeum - a magyar hangszergyártás emlékei a múzeumban

2. kép

Schunda Vencel József első pedálos cimbalma, 1874 (Fotó: Dabasi András)

akik a céhrendszer 1872-es felszámolásából16 17 18 sokat profitáltak. Schunda Vencel József kihasználta a szabad iparűzési lehetőséget, versenyben maradt, jó minőségű termékei keresettek voltak a hazai, sőt, a külföldi piacon is. Találmányai közül a világhírt a hangtompítós cimbalom (pedálcimbalom) hozta meg számára. (2. kép)

Az egész világon ismert cimbalomfélék sorsa többször vett érdekes fordulatot.1 Magyarországon Schunda Vencel József a cimbalmot a népzenei instrumentumok közül, a cigányzenekarok köréből a komolyzene világába is átemelte azzal, hogy újításainak köszönhetően a húrok összezúgását megszüntette, nagy hangterjedelmű, egyenletesen zengő, hangolást jól tartó hangszert készített, ami hangversenyezésre is alkalmas. „Ön a czimbalommal szemben azt az epochalis érdemet vívta ki, mint Erard16 a hárfával. Mind a ketten két ősi hangszert ragadtak ki az ezredéves pongyolaságból és megadták nekik a szalon-, hangverseny-, és zenekari képességet. A magyar nemzet és a magyar

16 Dóka Klára: A pest-budai céhes ipar válsága (1840-1872). Bp., 1979.162-187.

17 Gát Eszter. Hangszerész szakmai ismeret. Bp., 1977. 5-23., Van der Meer, Jahn Henry: Hangszerek az ókortól napjainkig. Bp., 1988., Farkas Gyöngyi: A cimbalom története. Bp., 1996., Mandel Róbert: Klasszikus és romantikus hangszercsodák. Bp., 2010.68-71. stb.

18 Sebastien Erard 1810-ben Londonban szabadalmaztatta találmányát, a két fokozatban lenyomható pedálokat, amelyek segítségével minden hangnem megszólaltatása lehetővé vált a hárfán, s ezzel végleg elhárult minden akadály a szimfonikus zenekarban való használata elől.

138