Folia Historica 30. (Budapest, 2015)

II. KÖZLEMÉNYEK - Kovács S. Tibor: Magyar szablyák a 18. század második feléből

2. kép

Ezüstözött réz szerelésű huszár altiszti szablya. 18. század vége (Fotó: Dabasi András)

különlegessége, a gyöngysorszegély.9 Természetesen ez nem azt jelenti, hogy más ezredben nem használták, az viszont könnyen elképzelhető, hogy először itt alkalmazták, majd innen terjedt el és lett nagyon népszerű, különösen n. József uralkodásának idején (1780-1790), amelyet jól igazol a császár testőrségének 1786-ban készült díszszablyája.10

A 18. század második felében készült huszár- szablyák pengéire jellemző, hogy szélességük gyakran 5 cm és fokélük sokszor nem, vagy alig emelkedik ki a pengehát ívéből. Az előbbi típus között előfordulnak az ún. Madonnás pengék is, amelyek a félholdon álló Madonna Immaculata-t ábrázolják, alatta a következő felirattal: „MARIA MATER DEI PATRONA HUNGÁRIÁÉ SUB TUUM PRÄSIDIUM CONFUGIO" azaz MÁRIA, ISTEN ANYJA, MAGYARORSZÁG VÉDŐJE A TE OLTALMADAT KÉREM. Általában a penge másik lapjában szintén maratott formában a következő felirat olvasható: „IN HOC SIGNO VINCES" - E JELBEN GYŐZNI FOGSZ. A felirat alatt koronán, vagy pálmaágak között lévő kettős kereszt látható és a következő mondat: „DEUS EXERCITUUM BELLATOR FORTISSIME ESTO MECUM" vagyis LEGHATALMASABB HADAKOZÓ SEREGEK ISTENE LÉGY VELEM.11

9 Dolleczek A. i. m. 12-13.; Magyar Hadtörténelmi emlékek. Az ezredéves országos kiállításon. Szerk.: Szendrei János. Bp., 1896. 777-781.;

„Fegyvert s vitézt éneklek". Hat évszázad tárgyi emlékei a magyar huszárság történetében. Válogatás Fekete György és Mádai Norbert magángyűjteményéből. Szerk.: Fekete György- Szeiler Gábor. Keszthely, 2014.135. Kát. No. 63.

10 Lugosi J.-Temesváry F. i. m. Kát. No. 159.; Hadtörténeti Múzeum, Hidegfegyvergyűjtemény. Ltsz.: 87.22.1.

11 Kalmár János: A magyar kard művészete. Bp., 1938. 74-75.; Kalmár János: Régi magyar fegyverek. Bp., 1971.107.; Csillag F. i. m. 59-60.; Kovács S. Tibor: A magyar szablya 100 éve. In: A szépség óhajtása. Öltözködés-kultúra az 1700-1815 közötti Magyarországon. Szerk.: Ihász István. Bp., 2008.37-44. 39.; Jäger, F. i. m. 52-53., 64.

85