Folia Historica 30. (Budapest, 2015)

I. TANULMÁNYOK - Debreczeni-Droppán Béla: Sírok és temetések. A Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatóinak végtisztessége II.

hesse a kéziratot, néhány héttel meghosszabbította az életét."188 Huszárt a Magyar Nemzeti Múzeum, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár, valamint a Magyar Numizmatikai Társulat saját halottjának nyilvánította. E három intézmény, illetve szervezet adta ki együttesen a gyászjelentést is, és gondoskodott méltó végtisztességéről. A gyászjelentés záró mondata nem a szokásos módon sorolta fel a gyászolókat: „A nemzetközi tekintélyű tudóst gyászolják: szülőföldjén Erdélyben és Magyarországon, rokonsága, barátai, kollégái és tanítványai a világ minden táján, ahol a lelküsmere- tes kutatót és igaz embert szerették."189 A temetésre 1988. január 14-én 15 órakor került sor a Farkasréti temetőben. Huszár Lajost a havas, téli hidegben sokan kísérték utolsó útjára. A numizmatikusok nesztorától Korek József főigazgató-helyettes a Nemzeti Múzeum, Antall József főigazgató a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Fitz Jenő alelnök a Magyar Numizmatikai Társulat, Gedai István a tanítványok, Benda Kálmán a Ráday Gyűjtemény és annak egykori baráti köre nevében búcsúzott.1 ' Közülük Korek József a következőképpen zárta gyászbeszédét: „A páratlan szorgalmat, az ügy nemes szolgálatát legyőzte a halál, de él műveiben, munkatársai, tanítványai, barátai, tisztelői szerete- tében és megbecsülésében. Babits Sírversének négy sorával búcsúzom Huszár Lajostól:

»Itt nyugszom. Végre megnyugodtam.

Elszállt az álom és a láz.

Ma föld fölöttem, föld alattam, és nem emel, és nem aláz.«"191 192

Korek gyászbeszéde némi változtatásokkal nekrológként jelent aztán meg az Archaeologiai Értesítőben. Huszár-nekrológ jelent még meg a Századokban Búza Jánostól, a Művészettörténeti Értesítőiben Csengeryné Nagy Zsuzsától, az Orvostörténeti Közleményekben Kapronczay Károlytól, a Folia Archeologicaban Bíró-Sey Katalintól, Az Érem című lapban Kőhegyi Mihálytól és a Numizmatikai Közlönyben - melynek az elhunyt 1933 és 1976 között szerkesztője volt - Gedai Istvántól (magyar és német nyelven).1 ~ Ő többek közt így méltatta: „1987. december 23-án távozott el a magyar numizmatikának az a kutatója, akinek élete és munkássága páratlannak mondható a magyar numizmatika történetében. Az elmúlt két évszázad magyar numizmatikusai közül szinte senkinek sem adatott oly' emberi kor, hogy munkássága kiteljesedhessék. Huszár Lajos munkásága - tudományos irodalmunkban talán a leggazdagabb - teljes és egész, nincs benne törés. Élete

188 Bíró-Sey Katalin: Huszár Lajos (1906-1987). Folia Archaeologica 39. (1988) 7-9.9.

189 L. 187. jegyzetet.

190 Búza János: Huszár Lajos (1906-1987). Századok 122. (1988) 1-2. sz. 279-281. 281.

191 Korek József búcsúbeszéde Huszár Lajos temetésén, 1988. január 14. MNM TA MtGy M.T. 71- 2241/1988.

192 Korek Józsefi Huszár Lajos 1906-1987. Archaeologiai Értesítő 114-115. (1987-1988) 1. fűz. 121-122., Búza J. i. m. 279-281., Csengeryné Nagy Zsuzsa: Búcsú dr. Huszár Lajos professzortól (1906-1987). Művészettörténeti Értesítő 37. (1988) 1-2. sz. 86., K. K. (Kapronczay Károly): Huszár Lajos (1906-1987). Orvostörténeti Közlemények 117-120. (1987) 359., Bíró-Sey K. i. m. 7-9., Kőhegyi Mihály: Huszár Lajos (1906-1987). Az Erem 44. (1988) 1. sz. 1-2., Gedai I. i. m. 3-4., németül: uo. 5-6.

58