Folia Historica 30. (Budapest, 2015)

I. TANULMÁNYOK - Debreczeni-Droppán Béla: Sírok és temetések. A Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatóinak végtisztessége II.

20. kép

Fitz Jenő Huszár Lajos sírkövének avatásán mondott ünnepi beszéde közben (Magyar Numizmatikai Társulat)

egyet jelentett munkásságával; életének egyetlen értelme és célja a numizmatika volt fiatal korától élete utolsó pillanatáig."1 13

A Nemzeti Múzeum egykori főigazgatóját a Farkasréti temetőben, a 2-1-126. sz. sírhelyen helyezték örök nyugalomra. Az egyszerű sírra jó két évvel később került méltó sírkő, melynek avatására 1990. október 11-én került sor. (20. kép) Erről a Numizmatikai Társulat 1990. évről szóló főtitkári beszámolójából megtudhatjuk, hogy a sírkőavató ünnepségen szép számmal jelentek meg a tagtársak , valamint Huszár Lajos rokonai és tisztelői is. A sírkövet Csúcs Ferenc szobrászművész, a Társulat tagja készítette."14 A műkő sír fej részén kissé előre döntve szürke márványlapon látható három nagyméretű érem. A felső, egyedül álló dombormű Huszár portréérme (balra néző fej), felirata: DR-PH-SC-LVD-HVSZÁRNVMHVNG.Az alsó két érem a Magyar Numizmatikai Társulat tagsági érmének két oldala. Az előlapra rátéve a következő véset: HUSZÁR LAJOS/1906 1987.: Huszár Lajos sírja védett, a Nemzeti sírkert része. (21-22. kép) 193 194 195

193 Gedai I. i. m. 3.

194 Magyar Numizmatikai Társulat Könyvtára. Irattár. Főtitkári beszámoló 1990. évről. 1991. február 7.

195 Soós Ferenc: Magyar Numizmatikusok Panteonja. Bp., 2010.111., A síremléket készítő Csúcs Ferencről további részleteket 1. Nagy Adám: Egy dedikált érem története. In memoriam Ludovici Huszár. Szerk.: Biró Sey Katalin-Buza János-Csoma Mária-Gedai István. Bp., 2006. 46-51. A leírtakból az derül ki, hogy Csúcs Ferenc ingyen készítette el a sírra az érmeket (uo. 50.). Nagy Adám egy olyan képet is hoz visszaemlékezésében, amelyen az éremművész Huszár sírjánál áll a sírkő avatásakor (uo. 51.).

59