Folia Historica 30. (Budapest, 2015)

I. TANULMÁNYOK - Debreczeni-Droppán Béla: Sírok és temetések. A Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatóinak végtisztessége II.

szőr a néhai főigazgató születésének 70. évfordulója alkalmából 1989. augusztus 4-én tartott koszorúzással, mely alkalommal az akkori főigazgató, Fodor István méltatta elődjét.1 1 Legközelebb 2006. június elsején, halála huszadik évfordulóján keresték fel sírját a múzeum munkatársai.1'11

Fülep Ferencet a Farkasréti temető 24/1-1-29 sz. alatti sírhelyén temették el. A 2002 óta védett státuszú sírban, mely tehát a Nemzeti sírkert része, Fülep Ferenc feleségével, a 2011-ben elhunyt Rónay Évával nyugszik. (19. kép) A sírhelyet eredetileg a Nemzeti Múzeum váltotta meg. 2011 augusztusában, az özvegy halála után mondott le a múzeum a sírhely rendelkezési jogáról.18^ A fehérmárvány sír új, kifogástalan állapotban van.

Huszár Lajos (1906-1987)

Dr. Huszár Lajos, a Magyar Nemzeti Múzeum (ekkor hivatalosan még Magyar Történeti Múzeum) Éremtárának múzeumőre, vezetője 1945. április 14-én kapott megbízást az intézmény főigazgatói adminisztrációjának átvételére. Ezt a feladatot helyettes főigazgatói minőségben látta el 1946. július 31-i, végleges főigazgatói kinevezéséig.1’ 1949. január végén egy koncepciós per nyomán menesztették tisztségéből. Ekkor visz- szahelyezték az Éremtárba,180 181 182 183 184 amelynek 1955-ben lett ismét osztályvezetője. Az 1956-os forradalom idején a múzeumban is megalakult Nemzeti Tanács újra őt bízta meg az intézmény vezetésével. Ahogy Gedai István fogalmaz: „A korrekt szakmai irányítást semmiféle retorzió nem követte." Huszár az Éremtár élén maradhatott egészen nyugdíjazásáig, 1968. október 31-ig. Ezt követően a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban dolgozott, mint tudományos tanácsadó, és közben állandó külső munkatársa volt a Ráday Gyűjteménynek.18’

Huszár Lajos 1987. december 23-án hunyt el 81 éves korában.181 186’ Betegségének utolsó időszakát a Kútvölgyi Kórház tüdőrészlegén töltötte egy egyágyas szobában, ahol mindvégig dolgozott utolsó nagy munkáján,187 Az erdélyi fejedelemség pénzverése című kötetén, amely már csak halála után (1995) jelenhetett meg. Bíró-Sey Katalin Huszárnekrológjában erről így írt: „Erdélyből indult és Erdéllyel fejezte be életét, mert utolsó munkája ... halála előtti héten készült el és került a kiadóhoz. Az akarat, hogy befejez180 MNM TA MtGy 76-2305/1990. Fodor István beszédének vázlata. Készült egy fotósorozat ez alkalommal is (MNM TA Múzeumtörténeti Fotógyűjtemény MTf. 622-623.).

181 MNM TA MtGy M.T. 140-3406/2007.

182 MNM Gazdasági Irattár. 1914-20-1-28/11. GO.

183 MNMI Főigazgatósági iratok. 12/1945,138/1946, vö. Ua. 247/1948. Huszár Lajos önéletrajza

184 MNL OL K 726 MNM Tanácsa iratai. 1949-57 Huszár Lajost (már halála után) 1990 áprilisában rehabilitálták, megállapítva, hogy „az 1949-ben történt leváltás méltánytalan és igazságtalan volt." (Glatz Ferenc művelődési miniszter levele Fodor István főigazgatónak. MNM TA MtGy M.T. 76-2304/1990.)

185 Gedai István: Huszár Lajos (1906-1987). Numizmatikai Közlöny 86-87. (1987-1988) 3-4. 4.

186 MNM TA MtGy M.T. 71-2242/1988.

187 Ábrányi Hedvig és Rádóczy Gyuláné elbeszélése. Gyászjelentésében is említésre kerül utolsó munkájának befejezése: „...életútját bevégezve, utolsó nagy művét lezárva..." hunyt el.

57