Folia Historica 30. (Budapest, 2015)

I. TANULMÁNYOK - Debreczeni-Droppán Béla: Sírok és temetések. A Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatóinak végtisztessége II.

lenlegi ápoltság tartósan megmarad. A sírkertet és benne a Hóman-sírhelyet is Bara- csi József (társadalmi munkában) gondozza folyamatosan. A sír állapota ugyan jónak mondható, de megjelenése - ellentétben a szülők szürke márvány sírkövével, amely a többi Darányi-sírhoz idomul - a fejfa keresztekkel (3) és a Hóman Bálintnak állított kopjafával, összességében kissé rendezetlen képet nyújt. 2" A Hóman-sír külön nem, de az egész Darány sírkert részeként a Nemzeti sírkertbe tartozik és így védettséggel rendelkezik.

Mihalik Sándor (1900-1969)

Dr. Mihalik Sándort 1949. január végén, Huszár Lajos leváltását követően bízták meg a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatói adminisztrációjának vezetésével.1''’ Ekkor ő már - 1946 óta - a múzeum főigazgató-helyettese volt. 1949 októberében lemondott a főigazgatói teendők ellátásáról, amit Ortutay Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter elfogadott és immár hivatalosan kinevezte az addig csak megbízott osztály- vezetőt a Történeti Osztály vezetőjének.125 126 127 128 129 Végül Mihalik Fülep Ferenc megbízásáig, 1951 áprilisáig látta el a főigazgatói teendőket. 1956-ban ő lett a múzeumi forradalmi bizottság elnöke. Később felrótták neki, hogy bár a Nemzeti Múzeumnak Fülep Ferenc személyében volt kinevezett főigazgatója, mégis az általa vezetett bizottság Huszár Lajost választotta meg az intézmény élére.1" 1965-ig, nyugdíjba vonulásáig volt a múzeum főigazgató-helyettese. Nyugdíjas éveiben sem szakadt meg a kapcsolata az intézménnyel, hiszen szakértőként tovább dolgozott és befejezte művészettörténeti doktori fokozatához készített disszertációját Harm Sebestyén nagyszebeni ötvös életéről és működéséről. Ennek 1968 októberében megtartott nyilvános vitáján már betegen vett részt. 29

Mihalik Sándor 1969. január 13-án, rövid szenvedés után hunyt el. Gyászjelentését özvegye, családja és a Nemzeti Múzeum közösen adta ki. E forrásból tudjuk, hogy hamvasztás előtti búcsúztatására január 22-én Vz 2-kor került sor a Farkasréti temetőben. Partecéduláján még a következő két mondat olvasható: „A kiváló tudós halála pótolhatatlan vesztesége a magyar és nemzetközi művészettörténeti tudománynak és a Magyar Nemzeti Múzeumnak. Kimagasló eredményekben gazdag munkásságát és szeretetreméltó egyéniségének emlékét kegyelettel megőrizzük."130

125 A későbbiekben szerencsés lenne egy egységes síremléket felállítani, ami harmonizál a sírkert többi sírjával.

126 1949. január 25-én még Huszár Lajos volt a főigazgató (MNMI Főigazgatósági iratok. 53/1949.), január 28-tól azonban már biztosan Mihalik Sándor irányítja a főigazgatóságot (Uo. 61/1949.), mint főigazgató-helyettes.

127 MNMI Főigazgatósági iratok. 174/1949.

128 MNL OL K 726 XIX-I-3-a-1403-1460-1957 Dobrovits Aladár, az önálló múzeumi osztály vezetője 1957. december 19-én kelt levele Mihalik Sándorhoz, melyben közli az 1956-os forradalmi események idején tanúsított magatartásáért kapott írásbeli megrovásról.

129 Cennerné Wilhelmb Gizella: Mihalik Sándor 1900-1969. Művészettörténeti Értesítő 20. (1971) 3. sz. 250-252.252.

130 Mihalik Sándor gyászjelentése. MNM TT Gyászjelentés-gyűjtemény.

44