Folia Historica 30. (Budapest, 2015)
III. MŰHELY - Kollár Csilla: A magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. századi Habsburg uralom alatt. A Magyar Nemzeti Múzeum kiállítása Dél-Koreában
4. kép Asztali és díszedények (Fotó: Seo Heunkang) ki, míg a 18. századi öltözőasztal az egyre növekvő nyugati hatásokat és a magánszféra növekedésének előjelét érzékeltette. A kiállítás egyik legösszetettebb eleme a terített asztal, amelyen a Budavári Palota számára készült Herendi étkészletet és poharakat magyar főúri családok ezüstjeivel egészíttettük ki. A hiányzó tányérokat a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. jóvoltából sikerült pótolni, ezt leszámítva a kiállításon szereplő minden műtárgy a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményeiből került ki. A terített asztal mellett, a magyar arisztokrácia gazdagságát és sajátos tárgyi kultúráját megjelenítő 17-18. századi arany és ezüsttárgyak kaptak helyet. (4. kép) Egy másik terembe lépve a magyar arisztokrata urak saját világába nyerhettünk bepillantást, hiszen a hadászat, katonáskodás az ő kiemelten fontos kötelességeik közé számított. (5. kép) Pazar kivitelű támadó fegyverek és vértek a magyar urak vitézségéről, de pompaszeretetükről is beszédesen tájékoztatták a látogatókat. A buzogányok és szablyák sora mellett a híres könnyűlovas fegyvernemet, a huszárságot is bemutató metszetek, használati tárgyak is szerepeltek a kiállításon. A főúri kiváltságnak számító vadászat is elsősorban a férfiak életének volt a része. A szenvedélyes vadász hírében álló, magyaroknak oly kedves Rudolf trónörökös vadászpuskája a tematikus egység egyik kiemelt műtárgya volt. A vadászfegyverek és kellékek többsége főúri gyűjteményekben maradt fenn, hiszen azok megőrzése, különleges alkalmakkor való bemutatása a család ősi voltát, gazdagságát hangsúlyozta, akárcsak a régi lószerszámok, lóöltözetek szerepeltetése felvonulások, kiemelt ünnepségek alkalmával. A 17. századi hímzett lótakaró és türkizekkel kirakott nyereg nem csak a főúri reprezentáció kellékei, hanem virágmotívumai az úrihímzés szép példái is. Bár Dél-Koreában évszázadok óta jelen van a missziós kereszténység, a 17-18. század katolikus egyházi reprezentációjának pompája teljesen ismeretlen előttük. A kiállítás utolsó egységeként így a vallásossághoz kapcsolódó tárgyakat mutattunk be. Az egyházi 219
