Folia Historica 30. (Budapest, 2015)
III. MŰHELY - Kollár Csilla: A magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. századi Habsburg uralom alatt. A Magyar Nemzeti Múzeum kiállítása Dél-Koreában
5. kép Katonai és vadászfegyvereket bemutató terem (Fotó: Seo Heunkang) vezetők nem csak mecénásai voltak a művészeteknek, hanem a Habsburg udvar megbecsült tagjai, és akkoriban még szinte kivétel nélkül főúri családok leszármazottai is. A reprezentációs célokat mindig is szolgáló adományozás nem csak az egyházi, hanem a világi arisztokráciára is jellemző volt. A drágakövekből formált olvasók és a pazar ötvösmívű keretbe foglalt imakönyv a vallásos elmélyülés személyes kellékei voltak. Egy megkapóan szép 18. századi omátus nem csak a püspöki viselet szemléletes példája, hanem a francia ízlésű hímzések terjedésének és az úrihímzés eltűnésének tanúja is. (6. kép) A kiállító tér több pontján is lehetőség volt rövidfilmek megtekintésére, melyek segítségével mélyebb ismereteket lehetett szerezni Magyarország történelméről, kultúrájáról és a Magyar Nemzeti Múzeumról. A legnagyobb sikert egy szemüveg nélkül is 3D-s élményt adó film aratta, melynek segítségével a műtárgyak legapróbb részletei is megelevenedtek. A kiállítás apropóján a teremsor előterét is átalakították, Budapestet és magyarországi látnivalókat bemutató, nagyméretű panorámaképeket helyeztek el. A december 3-ai megnyitón köszöntőbeszédet mondott a Nemzeti Palotamúzeum igazgatója, Lee Gwi-young; a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, Dr. Csorba László; Magyarország szöuli nagykövete, Csaba Gábor és a Koreai UNESCO Delegáció elnöke, Lee Sang Jin. Ugyanezen a napon Dr. Csorba László előadást tartott az általa vezetett intézmény történetéről és jelentőségéről a Palotamúzeum szakmai közönségének. Néhány héttel később a következő közép-európai és magyar történelemmel kiemelten foglalkozó koreai történészek is beszámoltak kutatásaikról: Kim Jangsso professzor, KwanDong Egyetem, Történelem Szak; Kim Daesun, Hankuk Egyetem, Magyar Szakirány. Két alkalommal szerveztek tárlatvezetést, amelyet a kiállítás megtekintése után kulturális programmal, zenei és táncos bemutatóval színesítettek. Általános iskolás gyerekek 22 alkalommal vehettek részt szervezett múzeumpedagógiai foglalkozáson, melyek során összesen 285 gyermek bővíthette tudását Magyarországról. Januárban és februárban minden kedden felnőttek számára hirdetett a múzeum tematikus foglalkozást, melynek 220
